Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Levelek és dokumentumok Mikoviny Sámuel családjáról és megyei térképeinek keletkezéséről

274 i tározásokon alapuló geometriai (értsd: geodéziai) pontossági.

1, térképét. Ezen a térképen rajta lenne minden város, kastély, falu, birtok, hegység, domb és völgy; a művelhető földek, a folyók, tavak, mocsarak, országutak, hágók, hidak,utak és minden más fontos tereptárgy, pontosan a maga valóságos helyén. Ez a térkép sokoldalúan használható lesz: 1/ a felsőbb hadvezetés számára; de szükség lesz reá békeidőben is. 2/ Használhatják a királyi biztosságok is, mert jelenleg sem háborús, sem béke Időkben nem rendelkeznek ennyire pontos térképpel, noha azokkal telepitési és bekvártélyozási kérdések egyaránt könynyen megoldhatók. 3/ Ezek a térképek a kereskedelem számára is nélkülözhetetlenek lesznek, mert segítségükkel meg lehet majd állapitani az utak hosszát. Már pedig akár a só, akár az ásványi nyersanyagok, építőkövek és minden egyéb hasznos teher biztonságos é3 viszonylag olcsó szállításának szempontjából az utak pontos hosszat ismerni kell, 4/ Pontosak lesznek ezek a térképek a csapatok élelmezése és általában az élelemszállitás kérdését illetően is. 5/ Végül segítséget nyújtanak a készitendő térképek általában mindennemű kereskedelmi, közlekedési és hírközlési vonatkozásban is, mert megmutatják azokat a vidékeket, ahol nappal és éjjel bátran lehet közlekedni, s azokat is, amelyeket éjjel kerülni kell. Emlékeztetni kellene az uralkodó Mária Teréziát, hogy atyja VI. (nálunk III.) Károly nagyon jól ismerte a tervbevett térképeknek kétségtelen hasznosságát és előnyeit. Hisz ezek a munkálatok már 1731-ben megkezdődtek és 1735-ig zavartalanul folytatódtak. A bécsi Udvari Kamara minden megyének figyelmébe ajánlotta és nyomatékkal hivta fel a megyéket MIKOVINY támogatására. 1735-ben ez a munka - nyilván a selmeci bánya tisztképző intézet alapítása miatt - abbamaradt. Majd 1740-ben III. Károly meghalt, Közel tiz évi szünet után Mária Teréziát kell kérni, hogy folytathassák a megyei térképek készitését, amelyekből MIKOVINYnek odahaza már jónéhány félig kész lapja volt. (Elsősorban az MTA kézirattárának, valamint az OSzK térképtárának irón-rajzos térképeire gondolunk.) MIKOVINY a terepi felméréshez szükséges munkát - természetesen több éven át és több mérnöksegéd alkalmazásával - a hat nyári hónapban óhajtotta végezni és a felmérést a Magyar Királyság egész területére kivánta kiterjeszteni. Ebből a területből nyilvánvalóan le kell számitanunk azt a 7-8 vármegyét, amelyeknek térképei 1735ig elkészültek és meg is jelentek BÉL Mátyás Geográfiájának 1740-ig közzétett köteteiben. MIKOVINY ezekről azt közli, hogy területük összesen nagyobb a Magyar Királyság egynegyedének területénél. De még igy is óriási anyag várt feldolgozásra. Mivel pedig az 1742-től a Mester haláláig eltelt 8 év alatt 40-42 megyének térképe készült el, bizonyosra vehető, hogy MIKOVINY e munka során Johann Christoph MÜLLER térképén kiviil sok száz birtoktérképet is felhasznált a megyei térképek összeszerkesztóséhez. Erre utal a térképek elmében