Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
A Mikoviny-térképek vizjelei
226 rinte a gyártás központja Amsterdamban volt és a WR jelii papirosok Nyugat- és Közép-Európában nagyon keresettek voltak. A Vj 11. ábrán látható WR monogram az üzemvezető nevére utal. Hasonló esetekben az első betű a személy-, a második a családnév kezdőbetűje. A Vj 12. ábrán az üzemvezető nevére csak egy W betű emlékeztet; de ennek semmi köze az előző ábra WR monogramjához. A papirgyártás általános története szerint Hollandiában a papírgyártás korábban virágzott fel, mint Ausztriában. Ez a tény önmagában arra utal,hogy az ismeretlen cég tulajdonában volt amsterdami papírgyártó üzem régibb alapitásu a Honig-család ausztriai malmainál. De régibb már azért is, mivel BRIQUET elsődlegesen az 1600. évnél korábbi papirmalmok vizjegyeit katalogizálta, és a Vj 11. és 12. ábrával egyező vizjegyeket csakis azért regisztrálta az 1720 és 1751 közötti időkből is, mivel e malmok meglétét már a korábbi évszázadokból is igazolni tudta. A Vj 13. ábrán látható vizjel a 18. században szintén gyakori. EINEDER ismeri; több közölt példáján (382 skk.sz.) a bástyából (mindig abból1) kinyúló kar hol a jobb, hol a bal oldalon fenyeget a hóhérpallossal. A vizjelhez tartozó, és mindig azonos "IDF" cégjelzés röviditése megfejtetlen, és az ábra mellől sohasem marad el. EINEDER egy 1744. évi példát is emlit, ami a Mikoviny-térképek korának nagyon megfelel. Szerinte kétségtelenül ausztriai, de egyelőre ismeretlen papirmalom védjegye. A bécsi Hofkammerarchivban számos akta papirosán található. Ezt a ritka vizjegyet hazánkban ez ideig csak az Akadémiai Könyvtár kézirattárának Mo 12. jelű, Somogy megyét ábrázoló térképlapjáról ismerem. A Vj 14. sz. ábrán Szent Mihály arkangyalt látjuk, jobb kezében lángoló pallosával, baljában az igazság mérlegével, lába alatt pedig az eltiport és vonagló sárkánnyal, E vízjelet EINEDER mint jellegzetesen ausztriai papirostermékek védjegyét ismeri, és ha nem is az általunk bemutatotthoz tökéletesen hasonló, de azzal lényegében egyező három példát közöl (37, 39 és 41. sz.). Mindhárom alsóausztriai papirmalomhoz kapcsolódó vizjel, E malmok Miningben (119), Raabsban(l20),illetve St.Pöltenben (121) működtek.A Hofkammerarchivban lelt mintáik 1737-ből, 1767-ből, illetve 1751-ből valók. Ezek szerint a Vj 14. ábrán látható vizjel is - noha az általam átvizsgált források a sárkányos változatot nem ismerik - ausztriai eredetre vall. MIKOVINY a Jablonkai hágóról készitett, K VII. d. 44. jelű térképének vizjele egy püspöksüveg, melyből hatalmas szőlőfürt lóg alá (Vj 15. ábra).EINEDER jól ismeri ezt a vizjeltipust.1104 sz.mintáján, idézett térképünk vizjegye püspöksüvegjének legtökéletesebb hasonmását látjuk. Ezt a vízjelet EINEDER 1729-ből, mint ismeretlen helyről való, de bizonyosan ausztriai papirmalom védjegyét emliti. EINEDERnek a szóban forgó teljes vizjegyre is van modellje (1105 sz.); ez is egy (valószinüleg az előbbivel azonos) ausztriai papírgyárnak 1738. évbeli gyártmányú papirosára utal. Az 1105 sz. modell és a Vj 15. ábra között csak annyi a különbség, hogy EINEDERnél a püspöksüveg mindkét csúcsán van kereszt, és a süveget nem balról jobbra, hanem jobbról bal felé tekintve szemléljük, A Vj 16. sz. ábrán látható ősgermán harci sisak formájú viz•