Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

190 (E térkép balatoni részlete MIKOVINY felmérése alapján készült. A felirat itt igy hangzik: "L a c u decrescente Rudera Muri [sunt inventa]". Ugyanezeken a térképeken jegyezte fel első izben MIKOVINY azt a nagyon fontos tényt is, hogy 1732-1735 táján a Balaton legnagyobb mélysége - hat lábat tartalmazó öleket értve - 6 bécsi öl (151). Ez a mélység kivételes volt. A valóságban a tó általános maximális mélysége valószinüleg nem lehetett több 5-5 1/2 ölnél (152;153)° E térképlap tehát - a soron következő Mo 14. jelűvel együtt alapvető fontosságú a Balaton tő történetében és egyben az egész Somogy vízrendszerében, a történeti időkben tapasztalható vízszintváltozásokat illetően. A térképlap nagysága 60 x 82 cm, de a. hasznosan felhasznált része csupán 60 x 50 cm. A lap jobb szélén ugyanis 32 cm szélességű sáv felhasználatlan maradt. Ezen a részen egy tiz csoportba foglalt távolságkimutatás van, FRITSCH András Erik keze-irásával. (Lásd alább!) Az ábrázolt terület azonos az M 12. térképen látottal, de ezen a Balaton tó sokkal pontosabban és részletesebben van kidolgozva, mint amazon. Ezzel szemben a völgyeket boritó vízfolyásoknak a szerkesztő csak a partszegélyét jelölte, de azok megnevezése, valamint a vonalkázás elmaradt. A balatoni hajózás érdekében kijelölt hajóutat MIKOVINY első izben ezen a térképen tüntette fel. Két végpontja (a Balatonon belül) Siófok, illetve Balatonhidvég, A hajózó csatornát jelentő két párhuzamos vonal közé ezt a szöveget irta: "Maxima hujus Lacus profunditas 6 Orgyarum Hexapedarum". A térkép méretaránya nem teszi lehetővé, hogy a fenékpusztai viszonyok olyan részletességgel kerüljenek ábrázolásra,mint a Mo 12. jelű térképen. Mindenesetre látható, hogy a fenéki szárazulat földnyelve széles sásos-nádas átmeneti résszel kapcsolódik a Balaton nyilt vizéhez. Ebben a lapos, ingoványos peremszegélyben is vannak szigetszerű szárazulatok, különösen Hévizszentandrástól délre, ahol a szabályozatlan Héviz patak önti vizét a Balatonba. A térképen két Kis Komárom található. Egyik Komár várostól délre: ez a történelmi Kiskomárom. A másik Kanizsától (Canisa) Ny-ra van, s ezt GÖRÖG Demeter már Homok-Komárom néven ismeri; MIKOVINYnél ez is "K.[is] Comarom", Zalavártól délre, [Balaton-] Hidvígnél MIKOVINY látta és térképezte azt a hosszan elnyúlt gátat, amelynek megtartásáért, illetve a töröktől vissza-visszaszerzéséért annyi küzdelmet folytattak a végvári magyar vitézek. Ennek a kitartó, hősi helytállásnak részletei IVÁNYI Béla (154) kutatásaiból ismeretesek. Hidvégtől Ny-ra, a Szala [Zala] folyó jobbpartján emelkedett a "P o g á n y v á r"-nak nevezett földvár. Sok szó esik róla a török időkben. A 18. század végéig még megvolt. MIKOVINY idejében még teljesen érintetlen. Ezen az Mo 13. jelű térképen szabályos téglalap alakja még látható. Belső földsáncát árok vette körűi. Elsőként