Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
177 Néhány esetben a kisebb helységeket jelző köröcskét nem rajzolták ki tussal.Ezeket a javitó kéz irónnal pótolta(ld. Prae.tdium] Donát, Sztente] Tornyától D-re). Érdeklődésre tarthat számot néhány helynév sajátságos Írásmódja.így például Mártély"P.[úszta] Martyr"-; "P.[úszta] Péter Monaster" (Pétermonostor puszta) "Derék Egy Ház" (Derekegyháza ÉK-i szomszédságában.) neve talán még török kor előtti emlékeket őriz, Al-Győ és Fel-győ nevében ma már nem érezzük az öszszetett szó jelleget. A helység erődicett volta tűnik ki Szeged vára, Gyula vára és Szeg Vár névalakokból. A "Kutas" jelzőjü helynevek, mint Veres Kutas, Tót Kutas, stb. egy-egy vidéknek vizben bő voltára utalnak, szemben a kiterjedt, vizben szegény területekkel. A Körösök vidéke jó ivóvizben nagyon szegény volt. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy a 18. század közepén itt eléggé gyér a település. Említésre méltó, hogy MIKOVINY Csongrád megye tiszántúli részén, Szentestől K-re, Szegvártól ÉK-re, a járási határon egyetlen igen magas kunhalmot ábrázol. Megnevezése: "Sap halma- Ingens Collis". Bizonyosra vehető, hogy a halom egyben háromszögelési alappontja is volt. Szentestől K-re, Újváros irányában 12,5 km-re, illetve Újvárostól Szentes irányában 4,2 km-re emelkedik a pusztaságban (144). A név alatt most ez a megjegyzés mégegyszer olvasható: "Ingens collis." MIKOVINY ezt a halmot annyira fontosnak tartotta, hogy - mivel a vizsgálat alkalmával nem találta a térképen - Ny-on, Halastól É-ra, ezt a vörös ceruzás figyelmeztetést irta a lap szélére: "Sap halma, Ingens Collis". Meg kell jegyeznem, hogy a térkép befejezetlen. A megye DunaTisza közi részén csupán néhány nagyobb községet tüntettek fel. így: Nagykörös, Kecskemét, Páka, Fülep Szállás, Félegyház, Kis Szállás, Halass, Kovács háza in Com[ita]tu Csanád, Kis Telegh, Ludas és Palix stb. látható. (Az utóbbi talán Palics akar lenni, tévesen ide rajzolva?) Kecskemét, Kistelek és Szeged között irónnal behúzva és Írással jelezve "Postalis via". Halastól D-re, ugyancsak vörös ceruzás megjegyzés, MIKOVINY keze irásá/al: "Hungari in [Comitatu] Csongradiensi." (Gondoljunk vissza a "filiszteusokról" Írottakra, az N 12. szám alatt ismertetett térképpel kapcsolatban). Az 1740 körüli járási határokat MIKOVINY vörös ceruzával megjelölte. Ez csak figyelem felkeltésül szolgál. Ugyanis a térképen Heves és Békés megye egy-egy kisebb darabja is látható. Ezekben a részekben iron-bejegyzés olvasható: "C.[omitatus] Hevesiensis", illetve "C.[omitatus] Békésiensis" formában. A térkép vízrajza az átlagosnál részletesebb és rajzilag is jó. A révjáratokat két párhuzamos vonal ás "Traject" felírás jelzi. A legfontosabb révjáratok Szentes és Csongrád között a Tiszán és a Kurcán, továbbá a Hármas-Körösön, Szelevény és Kun Szent Márton között, valamint Szarvas környékén voltak. Tömörkény és Baks között, a Tiszától 2-4 km-re egy, a folyóból-kiágazó, majd ugyanabba betorkoló ásott csatorna tűnik fel. Célja feltehetően a Dongér környéki állóvizek lecsapolása és a posványok kiszárítása volt.
