Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
162 Ezt a szép kivitelű, teljességgel szinezett tervet az Országos Levéltár Kamarai levéltára őrzi. Jelzete: No 290. Nagysága 100 x 103 cm. FODOR még sérültnek irja, de 1968-ban restaurálták.Aránymértéke: 2000 bécsi öl = 318 mm, azaz 12" = 2000 bécsi öl, ami 1:12000nek felel meg. A helyszinrajz és terv cime: "Plan Des zwischen Tata, Almás und Szőny liegenden Morasten den Ursprung derselben so wohl, als auch mögliche ausdruckerung vorstellend. S[amuel] MIKOVINY Ing.Cenieur] Obrst. Wtacht] M[eisteri und Camer[aler] Geom.teter]" A tatai tó vizét felduzzasztó töltés, valamint a zsilip és a malom rajza a lapon mellékábraként kapott helyet. A tavat három, mégpedig a Feneketlen-forrás, a Magas-forrás és a Fényes-forrás táplálja. A tóból kifolyó viz három malmot hajt. A dunaalmási fürdő - miként a térkép tanusitja - már 1740 táján megvolt (207). A tatai mocsár lecsapolásának ügyével legkorábban FALLER Jenő foglalkozott (208). Megirja, hogy a MIKOVINY létesitette lecsapoló csatornák ma is megvannak,sőt a legnagyobbikat a nép ma is Mikovinycsatornának nevezi. A tatai és az egyidejű komáromi munkálatok alkalmat adtak MIKOVINYnek arra, hogy egyéni kedvtelésből és tudományos érdeklődésből az ószőnyi római rommezővel is foglalkozzék. Itt volt valaha a 18. században romjaiban még meglévő római tábor: Brigetio (209 és 210). MIKOVINY - TAKÁTS Sándor közlése szerint - jelentésében megemlékezik a brigetioi romokról is. Különösen sokat foglalkozik a brigetioi római kori vizvezetési munkálatokkal. Emliti, hogy a római vizvezetók bolthajtásai akkor még részben megvoltak. Egy 1330 öl hosszú, 20 öl széles és 4 öl magas, kockakövekkel kirakott töltésről értekezik, melynek zsilipjei akkor még épségben voltak. Rendeltetésük az volt, hogy feltartsák a tatai vizeket. TAKÁTS leközölte MIKOVINY rajzát is és megemliti, hogy MIKOVINY valamennyi magyarországi római városról kimeritő leirást készitett. A kiváló mérnöknek ezt a kéziratát azóta sein sikerült fellelni;yalószinüleg valamelyik levéltárban lappang. LUKCSICS Pál az 1920-as években a Zichy család zsélyi levéltárának 125.sz. kötegében 15 olyan aktát talált, amelyek a Tata és Almás közötti mocsár lecsapolására vonatkoznak (211). Pusztán a fasciculus ciméből: "Acta Canalis Tataensis-Almásiensis (1747-1787)" látható, hogy a tatai mocsár kiszáritásának és a mai tatai tavak kialakitásának munkálatai majdnem 40 esztendeig tartottak. Ezt az iratcsomót ezideig senki sem dolgozta fel. (Lásd még p. 283-285.) 8. A KARKÓC-LIPÓTVÁRI UT TÉRKÉPE A G.8. sz. alatti térkép ismertetése során emiitettem, hogy ennek a mappának egy másodpéldányát az Országos Levéltár őrzi. Jelzete: OL - Kamarai lt. No 269. A budap-sti példány cime: "Mappa viarum... Karkotiens i u m Sumptibus Aerarii Regii A[nrűo 1737. reparatum Situm St r"amque reprassentans [diszités] Opus dirigente et designante Samuele Mikoviny S:C:M: Aulico Camerali Geometra et Architecto"
