Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
153 A térképen a Tisza S z entimrétől Tiszaugig (Ugh) és Tiszasasig (Sass), a Körösök vízrendszere Kunmadaras és Püspökladány, Ványa, Szarvas, Ecsér, Kunszentmárton és Szelevény között részletesen látható. Nagyon tanulságos a szabályozatlan folyók kanyarulatrendszere. Noha a kanyarulatok rajzában sok a sematikus részlet, bizonyos, hogy a térkép tektonlkailag kiértékelhető elemeket is tartalmaz, A belvizek, mocsarak óriáBi területeket borítanak, 12. A JÁSZ- ÉS KUN KERÜLET TÉRKÉPE MIKOVINY jászsági térképei egyikének különös cime kelti fel figyelmünket. A térkép felirata ugyanis a következő: "Mappa Districtus JAZIGUM et PHILISTEOHJM ex Decreto Sacr.[i] Caes.Carei] Reg.[ii] Maj.[estatis] Excelsae Comissionis Aulicae Geometrice concinnata opera S.Camuelis] MIKOVINY Nob.Cilis] Hung.[ari] ". Kit-nevez itt MIKOVINY filiszteusoknak? A különös megnevezés története a török megszállás korába, a 16. század utolBÓ évtizedeibe vezet vissza, A jász és kun szállások már a török megszállás előtti időkben is kénytelenek voltak az erős várak és városok védelmét keresni. Eger és néhány más magyar végvár látta el a jászsági városok védelmét. Ennek ellenére Karcag, Márialaka, Turkevi és még sok más népes község lakossága olyannyira megfogyatkozott, hogy még a 16-17. század fordulóján is évtizedekig lakatlanok voltak. Ez a korszak pusztította el az északi kun kerület központját: Kolbászszéket. Helyébe lassanként Jászberény lépett, de ekkor (1588, után) a város lakÓBai már nem tisztán jászok, hanem majdnem fele részben betelepedett magyarok voltak. A lakosság keveredését elősegítette az is, hogy Berény a török megszállta keiület marhakereskedésének központjává lett. A jászok és a kunok különleges jogállását még a török is elismerte, de ennek ellenére sem tudta megvédeni őket a magyar és egyéb népelemek beszivárgása okozta etnikai változástól, A nemzetiségi különbséget a vallásbeli eltérés is fokozta. A jászok római katolikusok, a bevándorolt magyarok egy szálig reformátusok voltak, s emellett akadtak a jövevények között - a marhakereskedéssel kapcsolatban megtelepedett - örmények is. (228; III. 450). A jászok ezeket a jövevényeket, akiktől még a városokon belül is igyekeztek elkülönülni, filiszteus oknak nevezték. Ez a megnevezés tűnik fel MIKOVINY Sámuelnek most tárgyalt térképén is, A kerület legnépesebb és közigazgatásilag íb első városa, miként a térképen egy szalag felirata hirdeti: "Jaz Bereny Jazigum Sedes Primaria", azaz: Jászberény, a jászoknak rangban legelső szállása. A város látképét is oda rajzolta MIKOVINY a térképlap aljéra. (Valóban jól sikerült ábrázolás.) Kevésbé mondható rajzilag hibátlannak a mappa alsó bal sarkában lévő, egy talapzaton álló kőpiramis köré összpontosuló allegorikus jelenetet ábrázoló parergon. A földmérés nemtőjét szimbolizáló nőalak (jobb szemét behunyva) tengerésztávcsövön keresi a távoli falvak templomtornyait. A talapzat tövében egy marhapásztor heverészik; mellette a komondora. Távolabb legelésző marhák. A legelői jelenet művészien fonódik össze Jászberény látképével.
