Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

146 A térkép tájolása északi,gondos kidolgozású és szinezett.Aránymértéke : 1" = 5000 bécsi öl, ami 1:360000-nek felel meg. A mappa tartalmából, nagyságából és méretarányából következtetak arra, hogy az ábrázolt területnek már elkészült megyei térképbit kicsinyitették le erre a méretarányra s ugy szerkesztették össze ezt az átnézetes térképet. A feldolgozott terület határai: Pozsony, Selmecbánya és a Duna folyam. A folyók közül a Kis-Dunát, a Vág-Dunát, a Vágót, Nyitrát és a Garamot dolgozták ki részletesebben. Leghatározottabban talán éppen a folyók rajzán látszik meg,hogy ez a kicsiny mappa a nagyobb méretarányú önálló megyei térképek redukálásával készült. 47. AZ ÉSZAKI SZABAD KIRÁLYI- ÉS A BÁNYAVÁROSOK ÁTNÉZETI TÉRKÉPE A BEL Mátyás számára szerkesztett felvidéki vármegyék térképeivel egyidőben, valószínűen 1728 és 1732 között, készitette el MIKOVINY az északnyugati szabad királyi bányavárosok kiváló térképét. Ez a nagyon szép, reprezentatív alkotás az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának tulajdona. Jelzete: TK 7504. Cime: "LIBERAE REGIAEQUE et MONTANAE CIVITATES.S[amuel] de MIKOVINY del.[ineavit]". A térkép keltezetlen tusrajz. Nagysága: 135 x 123 cm. Szinezetlen. Aránymértéke:1000 bécsi öl = 41,6 mm,ami 1" = 666 2/3 ölnek, illetve l:48000-es méretaránynak felel meg. Ez az igen tekintélyes méretű és nagyon gondos kivitelű mappa MIKOVINYnek legkorábbi müvei közé tartozik.Nem tartom lehetetlennek, hogy - mint kartográfus - ezzel a lenyűgözően szép térképpel óhajtott bemutatkozni mind a pozsonyi városi tanácsnak, de ugyanugy a bécsi udvari kamara hangadó császári tanácsosainak is. A városokat a térkép alaprajzukkal tünteti fel, s mindegyik mellé odarajzolta a szerző a város cimerét is.A kastélyokat is - tekintet nélkül arra, hogy városokban, falvakban, pusztai birtokon épültek-e - , nagy gonddal szerkesztette rá térképére. Ugyanígy rákerültek a mappára a lakott várak, várkastélyok és a várromok is. A falvakat ugy ábrázolja, miként későbbi keltezésű térképein láthatjuk. A közlekedési utak melletti, többé-kevésbé lekerekített sarkú négyszögek ezek; a házakat vastag tusvonalkák jelzik. A domborzat pillacsikos rajza durva fenyőág modorú, de a hegyvonulatok csapásirányát és szerkezeti rendjét jól érzékelteti. A térképnek fokbeosztása nincsen, amin FODOR (205) eléggé csodálkozik, mivel szerinte MIKOVINY későbbi térképein "ez már sohasem fordul elő." Azoknak a Mikoviny-térképeknek, amelyeket FODOR ismert, talán valóban kivétel nélkül van fokbeosztása. Én azonban ugy tapasztaltam, (pedig az utóbbi néhány esztendőben alkalmam volt vagy természetben, vagy fényképmásolaton látni és tanulmányozni minden ma ismeretes Mikoviny-térképet), hogy az 5 kezéből vagy iskolájából műhelyéből kikerült térképeknek körülbelül a felén a fokbeosztás hiányzik. Ez természetes is, mert nem minden térkép igényli a tényleges fokhálózatot. MIKOVINY sem igy értette ezt hires "E p i s t o 1 a"-