Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

143 számítva a térkép legvalószínűbb méretaránya = 1:2253600, ami 1"=8 ném. mfd-nek felel meg. A megbízhatóság mértéke: + 16%. A térképen - miként az előzőn is - a folyók kékkel, a kerüle­tek határvonalai pedig különböző szinnel vannak kifestve. Ugyanez a térkép megtalálható a Pannonhalmi Sz.Benedek Rendi Főapátság központi könyvtárában is, ugyancsak színezett példányban. 45. EGY ÉK-MAGYARORSZÁGI TÉRKÉPLAP TÖREDÉKE PATAY Pálné,az OSzK térképtárának vezetője volt szives felhívni figyelmemet arra, hogy az Országos Széchényi Könyvtár térképtárában őrzött atlaszgyüjtemény rendezésével kapcsolatos felülvizsgálat so­rán a TA 6503 jelű, 36 x 62 cm nagyságú atlaszban, a cimlap hátlap­ján egy Mikoviny-térkóp részletét találták, A félbőr-kötésü, jó állapotban lévő atlasz cime: "Tabulae Geo­graphicae Imperii Austriaci". A cim megfelel a kötet tartalmának. E gyűjteményt ugyanis Ausztriának 18-ik századi színezett rézmetszetü térképlapjaiból ugy állitották és kötötték össze, hogy például egy­egy 4 vagy 6 lapból álló térkép lapjai számozásuk sorrendjében kö­vetik egymást, de - beköttetésük miatt - össze nem illeszthetők. A kötet címlapjául egy, a szükségesnél kb. 9 cm-rel rövidebb papírla­pot választottak ki; majd amikor könyvkötésre került sor, ezt a hi­ányt egy kéziratos Mikoviny-térkép 34 x 12 cm-es csíkjával pótolták. A térképnek előkerült, ÉNy-nak tájolt része ÉK-Magyarország­nak 65 x 180 km méretű, kb. 12 000 km^ kiterjedésű, Gyüre és Magyar­lápos közötti sávját ábrázolja (l. a túloldalon lévő ábrát).Tisztá­zati rajz. Eredeti fogalmazványa az MTA Könyvtárának Mo 17 sz. "Map­pa Hungáriáé pars Orientális" cimü lapján található. Ez a térképcsik - mint kartográfiai alkotás - önmagában nem lenne különösképpen érdekes. Értékét az Országos Széchényi Könyvtár többi Mikoviny-térképének eredetére utaló vonatkozásai határozzák meg. Az atlasz cimlapján a Nemzeti Muzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat alapító Széchényi Ferenc gróf pecsétje látható. Eszerint a megcsonkított Mikoviny-térképlap 1802-ben MIKOVINYnek több megyei térképével együtt kerülhetett jelenlegi őrző helyére. A szerencsés lelet azonban egyéb kérdéseket is felvet.Mindenek­előtt azt:ennek a csiknak levágásából és másod-harmadlagos fontossá­gú célra való felhasználásából következik,hogy a könyvkötő műhelyben nagyon sok kéziratos térképnek kellett lennie. Olyan soknak, hogy azokat a gróf könyv- és levéltárosa nem tudta számon tartani. Ezért a könyvkötő nyugodtan felhasználhatott néhány kéziratos télképet mun­kájához. És ha ezt a csikót tartalmazó térképlapot megcsonkította, akkor nyilván felhasználhatta az e csíknál legalább négy-ötszörte nagyobb maradék részt is. De ugyanígy megcsonkíthatott más kéziratos térképeket is. Érdemes tehát erre a körülményre a könyv-, levél- és térképtárosoknak figyelniök. A szóban forgó térképcsik papirosa igen jó minőségű. Vizjegyé­nek felső fele látszik, s ez az OSzK TK 2277 jelű térkép "C et I HELLER" feliratú vadászkürtös vizjegyével (Vj. 3. ábra) azonosnak mondható, tehát a térkép 1740 körül (inkább: után) készült.

Next

/
Thumbnails
Contents