Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
128 A térkép nagy része az Akadémiai Könyvtár Kézirattára Mo 6. jelű térképének tartalmán alapszik.A térképrajz legnagyobb részét tintával dolgozták ki. Kiváló vízrajzának legnagyobb, ma már csak a légifényképeken látható elemei a Tisza völgyének Füredtől Cibakházáig terjedő szakaszáról kiinduló, egymással nagyjában párhuzamos mocsaras vizvonulatok. Ismeretes, hogy a geofizikai kutatások és a mélyfúrások a Maros vonalától a Tokaji hegységig az É-D-i törésvonalak egész sorát mutatták ki. Az emiitett vizben gazdag, helyenként mocsaras övezetek a mélytörésekkel kapcsolatosak. A Tisza medervonalzását Füredtől Tiszapüspökiig számos kétoldalúén fejlődött kettős kanyar teszi érdekessé(Szolnoktól Szegedig pedig 18, nagyjából azonos méretű kanyarulatot számolhatunk meg a térképen. Ez a kép - természetesen - csak nagyjában igaz. Ellenben nagyon elgondolkoztató a Szajol, Kengyel és Szolnok közötti, valóban kengyel alakú Tisza-kanyar, amely a GÖRÖG-KEREKES-féle "Magyar Átlósában még az 50-60 évvel korábbi MIKOVINY-féle felvételhez képest is további fejlődést mutat. A vizrajznak egyes ki nem dolgozott részei a térképen irón rajz formájában megtalálhatók. Végül megemlítem, hogy a Kunszentmártontól Szentes érintésével Szegvárig húzódó széles mocsár e térképen E-nak tart és Tura, Sima és Dévaványa határán át egy mély vizes (bár ma már többnyire száraz) árokban folytatódik Jánoslaposáig. (A térképen: "Lapos-János"-ként olvasható). Ez a Csörsz árka, melyet a térkép igy jelöl: "AGGERES ANTI QUI INCOLIS ÖRDÖG ÁRKA SIVE FOSSA DIABOLI [NOMINATA]". Az árok vége (a térképen) Meggyesboztól 10 km-rel K-re található. 34. KŐVÁR-VIDÉK ÉS KRASZNA VÁRMEGYE A Kővári kerületnek és Kraszna vármegyének MIKOVINY Sámuel által szerkesztett térképe csakis a jelenleg tárgyalt sorozatból ismeretes. Cime: "[Mappa] Districtus Kővár et C.[omitatus] Kraszna". Az értékes mappa az OSzK tulajdona. Jelzete: TK 2274. Korábban MIKOVINY saját térképgyűjteményéhez tartozott. Ez időbeni jelzete: "No 21. S.P." volt. A 49,5 x 40, illetve 45 x 30 cm nagyság^ térkép elsősorban a Szatmár megyei Kővár várához tartozó, 1089 km nagyságú, hajdan önálló közigazgatási kerületet ábrázolja. A kerület székhelye 1876-ig Nagysomkut volt, amikor is önállóságát megszüntették és területét részint Szatmár-,részint Szolnok-Doboka megyéhez csatoltók. A vidéknek nevet adó Kővár várát a Lápos folyó mocsaras völgye veszi körül. A térkép ÉK-i felében e szép fekvésű vár romjainak tömege a hegy és a folyó kartográfiailag is kihangsúlyozott morfológiai viszonyaival tűnik ki. Kővárvidék a Szamos és a Lápos folyó vízrendszeréhez tartozik. A térkép nagyobbik, keleti részét a Szamos vizgyüjtője foglalja el. Ehhez csatlakozik a Kraszna vizvidéke: Kraszna-megye területe. DNyon pedig a Berettyó felsőfolyásának és a Sebes-Körös vizvidékének körzete egészíti ki a térképet. Az ábrázolt terület határán lévő jelesebb helységek: Kapnikbánya, Nagybánya, Erdőd, Endréd, Szunyogd,
