Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
115 20. A TEMESI BÁNSÁG "Mappa Bannatus Temesienais" - A Temesi Bánság topográfiai térképe. Jelzete: OSzK TK 1665. Mérete: 45,1 x 58 cm.Az eddigiektől eltérően vászonra húzott térkép. Kétségtelenül a MIKOVINY-féle tiaztázati megyei térképek sorozatába tartozó mappa, amit már a lap külső kiállítása és mérete is bizonyít. Kerete azonban nem sárga, hanem zöld. A nem 5, hanem 6 perces fokbeosztás alig látszik rajta. A 6 perces fokbeosztás (mivel 10 x 6 perc « 60 perc = 1 fok)arra vall, hogy a térkép szerkesztője tizes rendszerben számolt és dolgozott. Minden vitán felül áll, hogy a ma ismert MIKOVINY-féle megyei térképek közül ezt az egyetlen egyet olyan német anyanyelvű egyén rajzolta, aki szerbül is jól értett, és a színmagyar községek nevét is szerbesltette. A térkép rajzi kivitele a sikvidékre vonatkozóan más Mikoviny-téhképéhez hasonló, a hegyvidéki részeken viszont azokétól eltérő. A térképlap keleti felét 16-17. századi modorban rajzolt és sötét árnyékolással kiemelt, vakondturásszerü zöldesszürke halmocskák boritják, DNy-i megvilágítással. A részletes vizrajz bizonyltja, hogy a 18. század elején az Aldunán még semmiféle folyamszabályozási tevékenység nem volt. Ennek a politikai viszonyok sem kedveztek volna, Temesvár csillagászatilag már meghatározott pont volt. Innen A mai korszerű, hosszuoldalu sokszögmenetekhez hasonló alappontsüritő vonalak ágaznak szerte sugár irányban. Arad és Kubin között a "Római sáncok" hármas rendszerét nagy gonddal éB részleteBséggel tüntették fel. A térkép méretaránya: 4 germ.mfd * 73,5 mm, azaz 1:403250, ami a papiros méretváltozását figyelembe véve 1:422550, illetve 1" = 1 1/2 germ.mfd-nek felel meg, A mappa régi Festetics-féle jelzete: No 62. X., illetve Mp 72 volt. Az utóbbi jelzetnél egy ritkán feltűnő hercegi pecsét bizonyítja,hogy ez a kéziratos térkép a keszthelyi Festetics-könyvtár állományába tartozott. Tájolása É-i. 21. TORNA VÁRMEGYE "Mappa Comitatus Tornensis Methodo Astronomico-Geometrica concinnata" - Az 1740-es években még önálló Torna, vármegye topográfiai térképe. Jelzete: OSzK TK 2305. Mérete: 51,5 x 40,5 cm. Rajzi kivitel és színezés dolgában - a hegyes-dombos terepet illetően - hasonló a Komárom és Esztergom megyei laphoz. A halmocskákkal ábrázolt hegyek vonalkázással és zöldesszürke festéssel árnyékoltak. A térképen általában kevés községet tüntettek fel.Ezeket a magyar nevű községeket helyszínrajzukkal jelezték. Egyéb tudnivalók latin nyelven. Igy pl. a szilicei (Szelitze) jégbarlangról a következőket olvassuk: "Spelunca Glacialis. In Aestate aquam congellatam, In hyeme vero aquam tepidam praebet." Szendrő és Debrőd (Debrőde) között "Fons divi Ladislai"-t, azaz a gyógyhatásáról hires Szent László forrást jelöli. A térkép méretaránya: 2 germ.mfd = 158 mm, azaz 1:93900, ami pontosan az 1" = 1/3 germ.mfd-nek felel meg.A lap régi,Festetics-féle jelzete: No 38. X., illetve Mp 48 volt. Tájolása É-i.
