Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny térképei külföldi gyűjteményekben
96 A várat két oldalról a folyók, ezek szögében mocsár védi. Nyugati bástyája közelében a Tiszán hid ivei át. A térképről bővebben a "FUggelék"-ben (p. 286) szólok. 7. A BUDAI VÁRHEGY TÉRKÉPE A HAJÓHÍDDAL A Hofkammerarchivban 0 57 jelzet alatt őrzött másik, MIKOVINY Sámueltől származó várostérkép a budai oldalon a Várhegy déli végét, a hegy lábánál elterülő, de az 1730-as évek táján még teljesen beépítetlen Krisztina-várost, majd a Tabánt ábrázolja a pesti oldalon pedig kb. a Margit-hidtól a Vigadóig terjedő Dunapartot látjuk. A partnak ez a része, egészen a mai Eötvös-tér déli végéig (ahol napjainkban Eötvös József szobra áll), beépitetlen volt, csupán a Szabadság-tér környékén a későbbi Újépület (Neugeb&ude) helyén állott egy zárt udvaru kincstári épület. A hajóhíd a Lánchídtól délre 158 ölre, azaz kereken 300 méterre volt, a pesti "Kis Hid-" és "Nagy Hid Utsza" közötti partszakaszon. Csupán 1906 május havában bontották le, mert akadályozta a "rudasfürdői közúti vasút" (vagyis a villamosvasút) épitését. Budai hídfőjének közelében volt a régi, már a 18. századból ismert budai vízmérce. Létezését ezideig csak feltételeztük, de éppen MIKOVINYnek ez a térképe a bizonyság arra, hogy az országnak ez a legfontosabb és legrégibb vizmércéje (202 és 203) már az 1730-as években megvolt. A térképlap alján a Dunának a hajóhíd tengelyében készitett szelvényét látjuk. A szelvény magába foglalja az egész Várhegyet, amelyre MIKOVINY a királyi várat is rárajzolta, a túloldalon pedig a pesti síkságot ábrázolta, néhány partközeli épülettel. Ugy tűnik, e térkép célja a hajóhid javitásával vagy újjáépítésével volt kapcsolatos. A mappa tájolása Ny-i. Nagysága körülbelül 29,7 x 45,5 cm. (Lásd. PURGINA (31) alatt id. munkájának 22.sz. térképét). Aránymértéke: 1" = 50 bécsi öl, ami 1:3600 méretaránynak felel meg. A keresztszelvény méretaránya ugyanez; csupán az épületek némileg tulmagasitottak. MIKOVINYnek két, Pest-Budáról készitett térképe (H.7. és OSzK 11.sz.) fővárosunknak legkorábbi korszerű kartográfiai ábrázolása. Különös figyelmet érdemelnek már osak azért is, mert a középkori királyi várat a törökök kivonulása utáni állapotában mutatják. Műemlékvédelmi és rekonstrukciós vonatkozásban ez a H.7. jelű mappa rendkívül fontos, mert a várfalaknak olyan, a 14-15. századra viszszamutató kiképzési módját ábrázolja, amely ezen kivül csak egyetlen térképen látható. 1 4 (Vesd össze még VÖRÖS László 215 és 216 alatt idézett 1833. évi térképével.)
