Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

IRODALOMTÖRTÉNETI BIZOTTSÁG Az Irodalomtörténeti Bizottság első feladatkörét az Akadémia I. osztálya 1879. febr. 22-i ülésében állapította meg. (Megjelents Akadémiai Almanach 1880. 95-96. és 174.p.) Az ekkor elfogadott célkitűzések kisebb változásokkal irányadóak voltak a bizottság működésének egész folyamán az 1949. évi megszűnésig. A változások nem lényegbeli változásokat Jelentettek, hanem az élet, illetve a gyakorlat által felvetett igények megvalósítását célozták, így az Almanachban megjelent szöveg a.) pontjában "Irodalomtörténeti Adattárinak nevezett bizottsági kiadvány 1891-től "Irodalomtörténeti Közlemények" (ITK) cimen valósult meg. A másik változás szervezeti téren történt. Az Irodalomtörténeti Bizottság alakította meg saját kebelén belül 1886-ban a Kazinczy Bizottságot, mint albizottságot, amelynek feladatául Kazinczy Ferenc eredeti, fordított müveinek és levelezésének kiadását Jelölte ki. (Almanach 1916-ra, MTA ügyrendje: 32.p.) Az MTA 1936-ban megjelent Alapszabályai és Ügyrendje lényegében ugyanazokat az elveket foglalja össze az Irodalomtörténeti Bizottság célkitűzéséről mint az 1879. évi ügyrend, csak modernebb fogalmazásban. Eszerint: "Az irodalomtörténeti bizottság föladatai: a.) & magyar irodalomtörténeti kútfők fölkeresése, gyűjtése, kiadása; különös figyelmet fordit az irók levelei, naplói, följegyzései kiadására, bármely nyelven Írattak, b.) Régibb irók kritikai kiadása, életrajzzal és jegyzetekkel, o.) Könyvészeti és irodalomtörténeti munkák Íratása, pályázat ós megbízás utján, e kiadásuk eszközlése. Az irodalomtörténeti bizottság választja a legalább öt ta

öból