Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Bevezetés

6 szonyát. Arra a következtetésre Jutott, hogy a bizottságok feladataik ellátásóra csak ugy képesek, ha teendőikre nézve a rendelkezés teljes szabadságával birnak. Szükséges azonban, hogy a bizottságok osztályokhoz tartozzanak, és azokkal együttműködjenek. Határozatot hozott a bizottsági tagok választására. Ettől kezdve a tagokat háromévenként a nagygyűlésen újraválasztották. Az osztályok ós bizottságok évi költségkereteit az Igazgatótanács biztosította az előzetesen beterjesztett, és az összes ülés által elfogadott munkatervek alapján. 1892-től, minden bizottság számára bizonyos normál, de különböző összegű pénzügyi előirányzat volt megállapítva. Az Igazgatótanács a keretek szétosztásakor egyes bizottságoknak magasabb budgetet állapított meg, ha ezt nagyobb terjedelmű kiadvány előkészítésével indokolták. Az 1869-ben életbe lépett alapszabály biztosította az osztályok és bizottságok autonómiáját. Függetlenül döntöttek a témakörök kiválasztásában, a kiadványok sorrendjében, bírálatában, valamint azok megjelentetésében. Önállóéin biztak meg kutatókat eredeti müvek készítésével, vagy fordítással. Segélyeket biztosítottak számukra a kutatómunkához, és az ezzel kapcsolatos esetleges utazások anyagi fedezetéhez. Költségvetésükből számos folyóiratot támogattak. Az I. világháborúig a bizottságoknak lehetőségük volt arra, hogy az évi költségkeret megtakarításait a következő évre átvigyék. A bizottságok autonómiájában, működésűk tervezésében a két világháború között változás történté A pénzügyi nehézség eleinte koj>látozta tevékenységük körét. Az 1920-as évektől a főtitkár Javaslatára az Igazgatótanács döntötte el az osztályok és bizottságok anyagi keretét. E korlátozások következménye volt, hogy 1914 és 1928 között mindössze egy bizottság: a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága alakult. 1928-ban a Vigyázó-örökségből nagyobb pénzügyi bázisra számithatott az Akadémia. Az ezévi nagygyűlésen elhatározta több uj bizottság szervezését. A bizottságok autonómiájában ez sem hozott változást. A rendelkezések még arra is kiterjedtek, hogy kéziratok a főtitkári hivatal utján csak akkor adhatók nyomdába, ha költségvetésükről, terjedelmükről az Igazgatótanács tu—