Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

PÉNZÜGYI, ÉPÍTÉSZETI ÉS JOGÜGYI BIZOTTSÁG A 19. század, utolsó harmadára, közelebbről az Akadémia 50. évi fennállásának idejére, a Magyar Tudományos Akadémia az ujabb alapítványok és a rendezett anyagi alapok kapcsán, olyan helyzetbe jutott, hogy feladatai megsokszorozódtak mind tudományos, mind egyéb (gazdasági, jogi) területen. Ez jobb, hatékonyabb munkaszervezést követelt. A fejlődés hozta magával a tudományos bizottságok szómának növekedését ós egyben bizonyos munkaterületek szabályozását, illetőleg feladataik konkrét megfogalmazását. így került sor az Igazgatótanács ügyrendjének elkészítésére 1881-ben (igt.Jk. 1881.nov.28.), ami bizonyos újításokat bevezetett ugyan, de nagyobbrészt az addig is szokásban volt munkarendet foglalta szabályokba. Az ekkor kialakított ós elfogadott ügyrend az 1883. évi akadémiai Almanachban szerepel először (137-143.P.). Ennek részletesebb változatát az 1896. évi, szűkebb foglalatót pedig az 1936. évi akadémiai "Alapszabály és Ügyrend" tartalmazza (188-214. és 55-68.p.). A pénzügyi, építészeti és Jogügyi bizottság az ügyrend szerint az Igazgatótanács három állandó bizottsága volt. Közülük a Jogügyi Bizottság - eddigi ismereteink alapján -, mint bizottság a valóságban sohasem működött. Mindig volt az Akadémiának ügyésze, aki bizonyos évi tiszteletdíj ellenében végezte a Jogügyi teendőket és évenként, szükség esetén többször, Jelentést tett az Igazgatótanácsnak a folyamatban levő jogi ós bírósági ügyekről. Itt és ekkor kapta meg az Igazgatótanácstól az egyes ügyek vitelére vonatkozó elképzelést, feladatot, amelynek alapján végezte munkáját. (Az ügyészi iratok Jelenleg fondba összegyűjtve állnak. Részletes