Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

41 Mint minden módszer, ez sem volt tökéletes. A határidőket az irók, forditók nem tartották be. A birálatok sértődéseket, vagy legjobb esetben huza-vonát eredményeztek. Ennek illusztrálására megemlítjük Pulszky Károly fordítását - Symonds: Renaissance Olaszországban c. két kötetét - aki vógülls a mü harmadik kötetét nem fordította le. (Biz.jegyzk. 1882.1.22., VI.5, ós 24. ós 1885.1.26.) A bizottság a fordítókat a határidők betartására próbálta szorítani. 1881.okt.31-i ülésében olyan határozatot hozott, hogyha a forditók nem készülnek el határidőre "fenntartja a maga részére a megbízás visszavonásának s uj forditó választásának jogát", (l. a vonatkozó jegyzőkönyvet.) így történhetett, hogy a könyvkiadó-vállalat sorozataiban egyes munkák befejezetlenek maradtak, vagy éppen sohasem készültek el, és a bizottság arra kényszerült, hogy a meghirdetett könyveket mással pótolja, így Jelent meg Pustel De Coulanges: La Clté antique c. müvének fordítása, Vámbéry k.s A magyarok eredete c, müvének 2. kiadása stb. (Biz.jegyzk. 1882. VI.24. és X.4.) 1914-ben az Akadémia elnöke több pontban változást óhajtott a bizottság munkamódszerében Szekfü Gyula: A száműzött Rákóczi c. könyve megjelenése kapcsán. (Ak.Ért. 1914. 471-474.p.) Az 1915. ápr. 26-i összes ülésben tárgyalt uj bizottsági ügyrend, tükrözi az előző évben lezajlott vitát; amennyiben túlhangsúlyozza a bizottság munkamódszerét. (Ak.Ért. 1915. 435-436.p.) A gyakorlatban nem vált be ez a munkamódszer, ugy, hogy az 1936. évi Alapszabály és tígyrend már ezeket a részeket nem tartalmazza. (1. 31-32., ós 41.P.) Az I. világháború, majd az utána bekövetkezett gazdasági pangás, természetesen hatással volt a Könyvkiadó Bizottság működésére is. A könyvkiadást a nyomdai árak emelkedése miatt csak nagy nehézségek árán lehetett fenntartani és egyre csökkenő terjedelemben. Már a 15. ciklusban (1917-1919) meghirdetett kiadványokat sem tudta az előfizetőknek biztosítani. 1918-tól évi két kötetet adott a pártoló tagoknak, megígérve ugyan a hiány pótlását, de erre nem került sor. (Ak.Ért. 1919. 53.p.) A 15. ciklusban a Magyar Tanácsköz-