Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai

174 tának inditó okai, hogy a bizottság meggyőződése szerint megfelelő terjesztéssel a Történelmi Tár-t ha nem is jövedelmező, de oly vállalattá lehetne tenni, mely a bizottság tekintélyes hozzájárulásában és az előfizetésekben teljes fedezetét birná a kiadás költségeinek, másrészt pedig a bizottság nem hagyhatja figyelmen kivili azt a körülményt, hogy 22000 korona állami dotációjának máris csaknem egy negyed részét boceájtja különböző cimek alatt a Magyar Történelmi Társulat rendelkezésére s e cimek között a társulatnak oly vállalata is szerepel, mely a zárszámadás tanúsága szerint e segélyre ráutalva nincs. Minthogy ez a vállalat, a Magyar Történelmi Életrajzok, a bizottság segélye nélkül is fölösleggel zárja évi mérlegét a bizottságnak nincs kifogása az ellen, hogy a Történelmi Életrajzoknak már kiutalt segálye a jelen évben a Történelmi Tér 1906. évi tülköltségónek fedezésére fordittasBék. Egyebekben a bizottság kénytelen ragaszkodni a mondott szerződós pontjaihoz, melyeknek változtatása csak a szerződés 8-ik pontjában körülírt módozatok mellett történhetik meg,"(Biz.jegyzk. 1907.márc.9.) Ez azt jelentette, hogy a TB csak akkor hajlandó változtatni eddigi anyagi hozzájárulásán, ha a társulat felmondással él. Még ez év junius 8-án megtörtént a felmondás és ismét vegyes bizottBág tárgyalta az ügyet. A tárgyalás eredményeképpen a TB 1908-tól mégis folyósítja az évi 3500 koronát a Történelmi Tár céljaira, a szerződés többi pontjának változtatása nélkül, (Biz.jegyzk. 1907.nov,9.) A Történelmi Tár sorsa azonban már lehanyatlóban volt, A Magyar Történelmi Társulat 1911-ben véglegesen felbontotta az Akadémiával kötött szerződését (Biz.jegyzk. 1911.jun.9.)• A TB ekkor ugy határozott, hogy a Történelmi Tár a jövőben ismét Magyar Történelmi Tár cimen, időhöz nem kötött füzetekben, az anyagi erőhöz mérten jelenjen meg, ahogy ezt az Akadémia ügyrendje meghatározza, így is történt. A folyóirat uj harnadik sorozatának első kötete 1914-ben jelent meg, (mint a régi folytatásának a 26, kötete) Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herceg budai számadásai c. tanulmányával. A 27. kötet, ami Szádeczky K. Lajos: Bethlen Gábor levelei Illésházy Gáspárhoz c. müvét tartalmazza, 1915-ben, a 28. kötet a Székely Oklevéltár VIII. kötetével 1934-ben látott napvilágot; ás ezzel a folyóirat 80 éves pályafutását végleg befejezte. A Magyar Történelmi Tár utolsó kötetei tartalom szempontjából eltérnek a TB fentebbi határozatától, amennyiben ezek a kötetek már nem a kisebb történelmi kutforrások közlését szolgálják, hanem