Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai

171 Érdekes az az Indokolás, amelyet az albizottság a Magyar Történelmi Tár átalakításakor, a javaslatokat alátámasztó célzattal terjesztett a TB elé. Ebből az derül ki, hogy a XIX. század második felében már régebb idő óta érezhető volt egy olyan folyóirat hiánya, amely az apróbb történeti forrásokat a nagyközönséggel megismerteti, és ezzel felkelti figyelmét és érdeklődését a nagyobb történeti munkák iránt is. Mivel a Magyar Történelmi Tár eddig szabálytalan időközökben jelent meg, ezt a feladatot nem tudta betölteni, nem tudott "gyökeret verni" a nagyközönség körében. A Magyar Történelmi Társulat - éppen jellegénél fogva - közvetlen kapcsolatban áll azzal a közönséggel, amely érdeklődik a történelem iránt, - folytatta indokolását az albizottság igy sokkal könnyebben és célszerűbben teljesítheti ezt a feladatot, mint a TB. A társulat tiz év óta folytatott munkálkodása, a vándorgyűlések által teremtett kapcsolatain át, az ország legkülönbözőbb levéltáraiban annyi adatot gyűjtött ÖBsze, hogy a folyóirat szellemi ellátására is elegendő anyaggal rendelkezik. Az Akadémiára is előnyös ez a helyzet, mert kevesebb anyagi erőfeszítést kell tennie, és ami a legnagyobb haszon hogy a TB és a Magyar Történelmi Társulat közt a régóta óhajtott szorosabb kapcsolat és együttműködés megvalósul. (Biz.iratok: 10/1877) Sajnos a két testület közötti szerződésnek a szövege nem ismeretes előttünk, (Iukinich Imre sem emliti a Magyar Történelmi Társulatról irott müvében), de valószínűnek tartjuk, hogy a javaslatnak a fent ismertetett pontjait foglalta magában. A TB egyébkánt a 1878.jan.5-i ülésén már tudomásul vette a Magyar Történelmi Társulattal a Történelmi Tár ügyében megkötött szerződést, és megtekintette az uj alakban megjelenő folyóirat első kötetét. A TB ilyen módon megoldottnak tekintette az Akadémia ügyrendjében a Történelmi Tár kiadásával reá rótt feladatot ós munkája súlypontját a második fő területre, a monumenták kiadásának gondozására helyezhette át. 1899-ben Szilágyi Sándor, a Történelmi Tár szerkesztőjének halálával, Fejérpataky László veti fel a TB-ben, hogy a bizottság foglaljon állást abban: nem szükséges-e változtatás a Történelmi Tér kiadásában a bizottság és a társulat között 1877-ben kötött