Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztályának bizottságai

167 lezetteóggel tartozott az osztálynak, Illetőleg az Igazgatótanácsnak. Kisebb ügyekben maga döntött, fontosabb ügyeit és uj feladatait az Osztály, illetőleg az összes ülés hagyta jóvá. Évi költségvetésében az Igazgatótanács határozott. (A TB évi dotációinak kimutatása összefoglalóan az 1853-1858-as évekre a bizottság iratai között a 2/1858. tétel alatt található; az 1860-as évek anyagi ellátottságának problémáit a későbbiekben a szövegben közöljük, mig 1871-től 1944-ig a 198-2oo oldalakon adjuk.) Tagjait a bizottság javaslata alapjár az osztály ajánlására az összes ülés választotta. Lényegében az igy kialakított szervezeti keretek között működött a bizottság 1877-ig. Ekkor merült fel az összes ülésen, hogy ki kell dolgozni az osztályok és a bizottságok közötti viszony ügyrendjét. Erre albizottság alakult, amelyben a TB-t Fraknól Vilmos a bizottság előadója képviselte (Biz.jegyzk. 1877.jun.7.). E munka eredményét tükrözi az Akadémia alapszabályában, illetőleg az ügyrendben bekövetkezett változtatás. Itt már rögzítve vaui, hogy az állandó bizottságok tagjait három évre választja az illető osztály nagygyülÓBi értekezleten, (ez 1880-ban történik először), amennyiben a három év alatt uj tagok választása szükséges, ez minden évben megtörténhet a nagygyűlésen, de ezeknek a tagoknak a megbízatása is az egész bizottságéval egyidőben Jár le. A megválasztott bizottságok - titkos szavazással - szintén három évre választják meg elnöküket és előadójukat, és eegédtagul választhatnak olyan szakfél— fiakat is, akik nem tagjai az Akadémiának. A segédtagoknak azonban csak tanácskozási joguk volt, akik a gyakorlatban később rendes tagokká váltak. (Minderre vonatkozólag l.t Almanach 1879-re, 114-115.P.) A kialakított szervezeti mechanizmus mindvégig, azaz 1949-ig, Jól szolgálta a meghatározott célt, de a bizottság feladata, működésének csaknem Bzáz esztendeje alatt szinte változatlan maradt, amely egy-egy periódusban negatív irányban is hatott. Munkálkodását tulajdonképpen az előadó fogta össze. Ó volt az általában havonta tartott ülések szervezője, a jegyzőkönyvek vezetője, a határozatok gyakorlati végrehajtója, az évi munka összegezdje éo uj feladatok