Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai
154 vott tagok kivételével a felsorolt tagokból megalakította a Képzőművészeti Bizottságot. (öü.Jk. és Nagy.Jk. 1930-32. 55.fol.) Ez azonban még csak névleges maradt. 1932.ápr.25-én az összes ülés a Weiss FUlöp-alapitvány osztalékának képzőművészeti célra való felhasználása kapcsán, ismételten tárgyalta a Képzőművészeti Bizottság szervezését, amikor is a főtitkár azt jelentette, hogy felkérte az Akadémia három tudományos osztályát bizottsági tagok Jelölésére. (Öü.Jk. és Nagy.Jk. 1930-32. 91.fol.) A bizottság tehát - most már ténylegesen a három osztály tagjaiból - az 1932. évi nagygyűlésen alakult meg. Első alakuló ülését mégiBcsak 1933.márc.27~én tartotta (1.RAL. 99/1933), amikor elfogadta a működésének alapjául szolgáló "Ugyrend"-tervezetet. Mivel ez mindmáig kiadatlan volt, alább teljes terjedelmében közöljük: "A Magyar Tudományos Akadémia képzőművészeti bizottságának rendeltetése lenne mindenekelőtt, hogy az Akadémiánál felmerülő képzőművészeti megrendeléseket elintézze, az Akadémiához érkező ilyen természetű ajánlatokat megbírálja, az Akadémiának mindennemű képzőművészeti kérdésekben tanácsadó szerve legyen. Ezek a feladatok már magukban megérdemelnék azt, hogy intézésükre valaminő szervezet létesíttessék. Egyebekről nem is szólva, elég gyakran fordul elő, hogy az Akadémia elhalt kiváló tagjainak képmását kívánja elkészíttetni. Ezeknek a képmásoknak rendelésénél az Akadémiának különös gonddal kell eljárnia, mert kitől várjuk a Jó példát a komoly művészi szempontok érvényesítésére, ha nem ax ország szellemi életének legelőkelőbb fórumától? E kérdéseknek teljes felelősséggel ós szakszerűséggel való mérlegelésére legalkalmasabb lesz olyan bizottság, mely egyesíti az Akadémiának mindazon Öleméit,akik hivatottak ily ügyekben véleményt mondani. Valószínű, hogy abban az esetben, ha az Akadémiának ilyen szerve lesz, a hatóságok és a közönség más olyan feladatokat ia fognak szánni neki, amelyekben komoly és megbízható képzőművészeti véleményre kell támaszkodni. Szükségessé és időszerűvé teszi ilyen fórum alakítását a félsz Fülöp nevére ujabban létesített alapítványnak az az intézkedése is, amely Bzerint az alapítvány kamatait minden negyedik évben valamely képzőművészeti alkotásnak Jutalmazására kell fordítani, még pedig az Akadémia nagygyűlésének határozatához képest vagy az Utolsó évben nyilvánosságra jutott kiváló képzőművészeti alkotás szerzőjét kell megjutalmazni, vagy jutalom-tételt kell hirdetni a képzőművészet köréből valamely abszolút értékű művészi alkotás jutalmazására, vagy a művészet egyik kiváló munkásának egész élete munkásságának jutalmazására kell odaítélni a dijat. A részleteket a Weiez FUlöp-alapitvány ügyrendje tartalmazza.
