Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

144 A Nyelvművelő Szakosztály hamarosan önálló Nyelvművelő Bizottsággá alakult. Zolnai Gyula ajánlására - természetesen az I. osztály egyetértésével - 1933-ban kivált a Nyelvtudományi Bizottságból. (Zolnai Gyula erre vonatkozó javaslatát 1, RAL. 162/1933.) A bizottság tevékenységéről, a mozgalom eredményeiről tájékoztatást találunk az Akadémia XCIII. közülésén a főtitkári beszámolóban (Vö.t Balogh Jenőt A MTA munkássága és veszteségei. Ak.Ért. 1933. 187-189. p.) Ennek tanúsága szerint a Magyarosan szerkesztőségéhez temérdek kérdés, probléma, javaslat érkezik, és ezek megoldása meglehetősen nagy elfoglaltsággal jár, a folyóirat előfizetőinek száma 9000-re emelkedett. A "nyelvvédeImi" mozgalom - ahogyan azt Balogh Jenő nevezte a fentebb emiitett beszédében - olyan sikereket hozott, hogy a bizottság nemcsak a Magyarosan-t adta ki, hanem megjelentethette 1935-től a "Nyelvművelő Fűzetek" C. különlenyomataorozatái.. Ebből 1935-1937 között 4 szám jelent meg. (Részletesen 1. a 151. oldalon.) A bizottság eredményes munkálkodása kitűnik a bizottság 1937. évi jelentéséből. (Magyarosan 1938. VII.évf. 180.p.) Számos ülését "élénk részvétel, tartalmas viták, értékes döntések" jellemezték ós uj elvek érvényesültek a Magyarosén szerkesztésében. "A cél: népszerűen Írni. Nem a tudósok számára, bár ők is épp eleget tanulhatnak belőle." A bizottság a tanárokat is bevonta a nyelvművelés munkájába, akik nagy lelkesedéssel karolták fel az ügyet. "Külön ki kell emelni a nyelvmüvelés jelentőségét a* iparos- és kereskedőiBkolákban. Itt volt a legnagyobb a hiány" - olvassuk a bizottság beszámolójában. (A tanárok, illetőleg az iskolák bevonására vonatkozó iratok megtalálhatók:RAL.211/1936). Az eredmények mellett a Nyelvművelő Bizottság tevékenysége egéazében nem volt töretlen. 1935 decemberében Hegedűs Loránd Javaslatéra körlevelet küldött szét & hírlapoknak, amit a rádió is közölt "Hogyan Írjuk az idegen család- és keresztneveket?" cimen. Ebben a bizottság azt ajánlotta - az Akadémia Helyesírási Szabályaira hivatkozva hogy a "külföldi tulajdonneveket a hagyományos és gyakorlati tekintetben is célszerűbb magyar szokás szerint a keresztnév hátratételével kell Írnunk még akkor is, ha a keresztne—