Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

NÉPTUDOMANYI BIZOTTSÁG (1929-1931 KÖZÖTT: ETHNOGRÁFIAI ÉS FOLKLORISZTIKAI BIZOTTSÁG) A Magyar Tudományos Akadémián belül néprajzi (ethnográfiai) bizottságot, csak több próbálkozás után sikerült alakítani. Első Ízben az Akadémia 1918.nov.25-i összes ülésében javasolta egy ilyen bizottság megalakítását Sebestyén Gyula. A közbejött forradalmi események miatt az Akadémia döntése elhúzódott és először 1920. május 6-án hozott nemleges határozatot (RAL.408,497/1920)j az Igazgatótanácsnak Javaslatot tevő Pánzügyi Bizottság elvben helyeselte ugyan Néprajzi Bizottság létesítését, véleménye mégis az volt, hogy mivel megfelelő dotációval nem láthatja el "kellő anyagi alap hiányában teljes tétlenségre kárhoztatná" (igt.Jk. 1920.máj.6.). Sebestyén Oyula 1921 tavaszán ismét beterjesztette Javaslatát a bizottság megalakítására egy "bizalmas okmány" kíséretében. Ebben az okmányban összeférhetetlenséget Jelentett be Fejárpataky László ellen. Az utóbbival kaposolatban az összes ülés a beadvány felett napirendre tért (RAL. 459/1921), előbbire viszont az Akadémia I-III* osztályainak tagjaiból külön javaslattevő bizottságot hozott létre, véleményadás végett (RAL. 634/1921). Ez az osztályközi bizottság 1922.febr.25-én Jegyzőkönyvben mondta ki, "hogy az állandó néprajzi bizottság felállítását nem tartja Indokoltnak, mert nem látja a bizottság sajátos feladatát ós tárgykörét. Másrészt nem kívánja a néprajzi tudomány terén már eddig is mutatkozó túlságos differenciálódást még fokozni. Kívánatosnak tartja azonban, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a meglévő tudományos szervek a néprajz terén maguk elé tűztek, az Akadémia konkrét esetekben támogatásban részesítse" (RAL. 1223/1921). Ezzel a Néprajzi Bizotteág alapításának ügye, másodízben ie lekerült az Akadémia napirendjéről.