Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

117 Akadémiához beküldött azon munkák, melyek az ókor két olaseicuB népének nyelv- és irodalmi kincseit illetik. A bizottság gondoskodik megbirálásukról s ha az Akadémiához méltóknak itéli, a nyelv- és széptudományi osztálynak, illetőleg az egész Akadémiának kiadásra vagy támogatásra ajánlja." (RAL. 243/1883) A Classica-philologiai Bizottságnak ez a programja, csaknem három évtizeden át szolgált irányadóul. Időközben azonban szót emelt az ellen, "hogy a bizottság ne legyen kötelezve valamennyi műfordítást bilinguis-kiadásban közrebocsájtani". A minisztérium ebbe beleegyezett azzal, "hogy csak akkor legyen kétnyelvű kiadás, ha azt a Classica-philologiai bizottság célszerűnek, vagy szükségesnek Ítéli" (ÖU.Jk. 1904.márc.28. és Jun.20.) A Classica-philologiai Bizottság tevékenységének gerincét két nagy sorozat megjelentetése képezte. Ezek: 1. Görög és római remekírók. 2. Edltiones criticae scriptorum Graecorum et Romanorum, A sorozatokon kivül csak néhány munka jelent meg. A megjelent müveket nem sorozatohkint, hanem betűrendben tüntetjük fel a 121125. oldalakon. A bizottság uj feladatkörét 1912-ben fogalmazta meg szabatosabban. Az idők folyamán ugyanis a megváltozott feladatok szükségessé tették a bizottság munkásságának célirányosabb meghatározását. Erre részben az is késztette, hogy az Akadémia I. osztálya a kétnyelvű kiadások megszüntetését, illetve ezek számbeli korlátozását Javasolta, s hogy az anyagi lehetőségek csekélysége szintén ezt indokolta. Nyilvánvalóan közrejátszott ebben Hegedűs István bizottsági elnök (1910-től) és Hornyánszky Gyula (bizottsági tag 1911-től) szemlélete is. Kétségtelen azonban, hogy az uj feladatkör távlataiban messzetekintőbb volt, ti. a tudománytörténet elsődleges szempontját hirdette meg tevékenysége alapjául. Uj programjában a bizottság továbbra is főfeladatának tekintette a latin ób görög auctorok müveinek fordíttatását, de nem a nagy müfajalkotó remekírókét, hanem olyan tudománytörténeti munkákat , melyeknek lefordításától a hazai tudomány előbbrejutását remélte, A bizottság csak olyan feladatokra vállalkozik - olvassuk a programban - amelyeket csak tudományos képzettséggel biró szakemberek oldhatnak meg. Nagyobb érdeklődést keltő antik remek-