Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

115 ás római remekmüveket fordítás által magának meghódítsa. Azért a m.t. Akadémia, melynek célja a tudomány és irodalom magyar nyelven művelése ós terjesztése, alapszabályai 2 §-ban világosan kijelenti, hogy teendői közé a régi ós uj remekírók s egyéb jeles müvek fordí­tását is sorozza. 1836-ban meg is indította a magyarra fordított classicusok gyűjteményét, melyből összesen nyolc kötet, ugy mint a római classicusokból öt, a hellén clasaicusokból három kötet látott napvilágot. Azóta ez Ugy Jóformán szünetelt, csak 1880-ban tűnt fel megint, mikor Arany Aristophanesót voltunk szerencsések az akadémia kiadványai közé igtatni. Jelenleg többrendbeli fordítás van az akadémiának kiadás végett benyújtva, ami által a fordítás ügye el­döntésre váré fontos kérdéssé vált. Sem az nem volna rendjén, ha az akadémia alapszabályaiban követelt e teendője elöl kitérne, sem az, ha a mindinkább szükségesnek mutatkozó fordítás ügyét ezentúl le csak esetről esetre pártolná, mert ilyen módon a magyar irodalom tudományos és művészi értékű teljes gyűjteménynek soha sem jutna birtokába. A Philologiai társaság pénzzel nem rendelkezvén ilyen vállalatba belé nem bocsátkozhatik, a Kisfaludy Társaság mint szép­irodalmi intézet csak költői és aesthetikai müvekre fog ezentúl is szorítkozni, a inaginkönyvkiadók és kiadótársulatok pedig csak a ke­lendőség szempontjából határozzák magokat classicus fordítások köz­rebocsátására, szóval amint eddig ugy ezután is rendszerint csaJc oly Írókat s oly munkáikat b munkáiknak csak oly részét fogják for­dításban kiadni, melyek iskolai olvasmányul szolgálnak. - Ilyen körülmények között nem marad egyéb hátra, mint az, hogy az akadémia álljon a dolog élére, mint országunk egyedüli intézete, mely szel­lemi és anyagi vagyonával egyedül képes az irodalmunkhoz méltó si­kert biztosítani. - A fontos és sok lelkiismeretes munkával járó ügyet azonban csak ugy lehet kellőleg az aicadémia munkakörébe il­leszteni, ha valamint a nyelvtudomány, irodalomtörténet s egyéb sza­kok számára, ugy az ő számára is állandó bizottság szerveztetik. Ma­gától értetik, hogy a classica philologiai bizottság az Akadémia I-ső osztályához tartoznék, s hogy ez osztályhoz áppen oly viszony­ban állana, aminőben a nyelvtudományi és irodalomtörténeti bizott­ságok, amint azt az alapszabályok 42 § követeli. - A bizottság avég­ből állíttatnék föl, hogy válogatott görög ós római classicusok magyar fordításából egy rendszeres gyűjteményt indítson meg, mely mind a tudományi, mind a müirodalml követeléseknek lehetőleg meg­felel. ­Az akadémiához beküldött classicus fordítások e bizottsághoz tétetnének át, esetleg a bizottság határozná meg azt, hogy mit kel­lene fordítani s hogy kit kellene a fordítás munkájával megbízni. A bizottság a fordítás szigorú megbirálásáról gondoskodnék. Az elfo­gadott munkák közös gyűjteményben egyenlő alakban jelennének meg éa pedig ugy, hogy minden mü elején volna előszó, mely a fordításra vonatkozó szerzői megjegyzéseket és a hivatalos bírálat eredményét közölné, továbbá bevezetés, mely az illető olassicus életét éa mű­ködését ismertetné, végre jegyzetek, melyek a szöveg megértéséhez múlhatatlanul szükségesek. Évenként legalább harminc ivnyi terje­delem bocsáttatnék közre, végre a bizottsághoz tartoznék természet­szerűleg minden classica-philologiai Ugy, mely bizottsági ellnté-

Next

/
Thumbnails
Contents