Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

KAZINCZY BIZOTTSÁG Az Irodalomtörténeti Bizottság működésének érdeme Kazinczy Ferenc 22 kötetes levelezésének kiadása. Ismeretes, hogy az Akadémia megalakulása után szinte azonnal tervbe vette Kazinczy Ferenc összes müveinek megjelentetését. Toldy Ferenc és Bajza József szerkesztésében meg is jelent néhány kötet: Kazinczy Ferenc eredeti poétái munkái, 1836-ban, Utazásai 1839-ben és három kötet levelezés (Kis Jánoshoz és Szentgyörgyi Józsefhez) 1842-, illetve 1847-ben. Ezzel a kiadás véget is ért. Az 1880-as évek elején rendezte az Akadémia a Kazinczy-alapból származó jövedelem hovatartozását. (A Kazinczyalap történetét 1. a MTA Ügyrendje 156. paragrafusában. Almanach 1884-re. 134-139.p.) Ekkor határozott ugy az Igazgatótanács, hogy vállalja a Kazinczy-alap jövedelmének gondozását) a széphalmi birtok és mauzóleum fenntartását, Kazinczy Ferenc emlékének irodalmi megörökítését és a Kazinczy-utódok segélyezését. 1884-ben az Akadémia az Irodalomtörténeti Bizottság utján Gyulai Pál felügyelete mellett Nagy Sándort az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárosát bizta meg Kazinczy összes munkáinak ós levelezésének összegyűjtésével. Nagy Sándor 1886-ban meghalt. A bizottság módosított tervet készített a kiadósra, A terv szerint Kazinczy müvei három osztályban jelennek meg. Az I. osztály az eredeti, a II. osztály a fordított müveket, a III. osztály a levelezést foglalja magában. Az Irodalomtörténeti Bizottság a munkálatok vitelére megalakította a Kazinczy Bizottságot. Elnöke Zichy Antal, tagjai Beöthy Zsolt, Ballagi Aladár, Heinrich Gusztáv voltak, jegyzője, s egyben a levelezés további gyűjtője és szerkesztője, Váczy