Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
128 "hogy a j ózan és z azt kívánná, hogy a szavazatoknak már l/ 3-a ls elég legyen hogy az Akadémia egy tagját kizárja". A vád alá vont akadémikusok? Nem marxista és még csak nem is forradalmár a szó valódi értelmében egyikük sem. De haladó gondolkozású kiváló tudós valamennyi (Asbóth és Kövesligethy az Akadémia képviselői az akadémiák szövetségében.) Legfőbb bünük, hogy tovább akarták vinni és fejleszteni kívánták tudományiakat egy születő új világ szolgálatában is. Főbenjáró vád lett a puszta tényből, ha valaki Kármán Teodorral, a közoktatásügyi népbiztosság felsőoktatási csoportja helyet46 tes vezetőjével egyáltalán tárgyali A társadalmi igazságtalanságok megoldása szükségességére való utalást pedig csak a halál tudta megengesztelni Kövesligethy nem kér diszkréciói de nem hajlandó a bizottság illetékességét elismerni. Simonyl elismeri ugyan az Akadémia "némi" jógát, hogy tagjainak magatartását számonkérje, de büszke méltósággal u— tasitja vissza, hogy hazafias kötelességeiben és nemzeti érzésében bárki kioktassa. Harkányi Bélén és Dégen Árpádon kivül, akik belefáradtak a zaklatásba, igazára és meggyőződése tisztaságára hivatkozva, senki 47 nem hajlandó akadémiai tagságáról lemondani, még felszólításra sem. Az akadémiai vezetés pedig az "akadémia" többsége meggyőződésének ellenére - hiszen a november 24-i "tiszta" szavazás ezt bizonyltja - keresztül erőszakolja a kizárásokat. Az eredményt - s talán a módszereket - maga Berzeviczy sokallja, nemcsak a november 24-én elhangzott mérséklő szavai utalnak erre, hanem a 15 évvel később irt lemondó levelének sorai ls. Harminc éves elnökségére visszatekintve Írja: "Talán egyetlen egyszer volt egy olyan momentum, amikor az Akadémia ellent nem állhatott egy erős politikai áramlatnak, ez akkor volt, midőn Magyarország felszabadulván a vörös uralom alól, szétütött azok közt, akik ennek az uralomnak megadták magukat és szolgálatába álltak. Ezt megtette Akadémiánk is. Ha talán egyes esetekben kíméletlen volt, ezt a viszonyok, a körülmények, az idő számbavételével az Ajkadémiának hibául felróni nem lehet." 48 - 1850-ben mindenesetre másként értelmezték az Akadémia érdekét és önmagával szemben tartozó kötelességét. Másként Ítéli meg az u' ókor is Berzeviczy akadémiai, elnökségének három évtizedes időszakát
