Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
84 "Ma már a természeti és mnthematikoi tudományok magyarorszáfll m űvelői úgyszólván mindannyian folytonos és szoros kapcsolatban állnak a z e urópai nagy tudom ányos mozgalmakka l. Es az Akadémia támogatásával megjelenő "Naturwissenschaftllche Berichte aus Ungarn" czimü folyóirat a lefolyt évben csak az Akadémia munkálataiból harminczhat dolgozatot mutatott be a külföldnek." "Az Akadémia ugyanis a tu lományos munkásságnak nemcsak saját körében és kiadványaiban nyit tért, hanem számos tudományos társulatot és egyéb vállalatot részesít támogatásában. Ilyen czélokra a jelen évi költségvetés 16,000 forintot szentelt, a mely összeg a tudományos természetű kiadásainknak közel ötöd részét képezi." 39 Majd Eötvösre emlékezve vázolja föl azt az új kapcsolatot, melyet a megváltozott Akadémia saját munkája és a kultuszkormányzat között kialakítani szeretne: "És mig azon nagy férfiú, kl 18 esztendő előtt az Akadémia elnöki székéről hivatott meg a közoktatási kormány élére, sajnos, rövidre szabott pályáját évkönyveinkben azzal Is emlékezetessé tevé, hogy a magyar állam erkölcsi és anyagi támogatásának kedvezéseit biztosította Akadémiánknak; utódjától legfőképpen azt várjuk, hogy a magyar állam nemzeti és közművelődési föladatai megoldásának nagy munkájában , azon Jelentékeny hatalomnak, melyet az Akadémia Immár megszilárdult szervezetében, gyarapodott vagyonában és tagjai munkásságában blr, érvényesülését hathatósan előre fogja mozdítani ! "9'-> A magyar és a nemzetközi tudományosság közé emelt nyelvi fal, melynek veszélyére Vállas figyelmeztetett és amelyen először Eötvös próbált rést nyitni, Íme megingott Az Akadémia pedig azzá az országos tudományos központt á válik, melynek Vállastól Eötvösig annyian kívánták. A célkitűzésektől, « lehetőségek valóra váltásáig azonban nagy az út Különösen nagy a XIX. század végi Magyarországon. Trefort Ágoston amikor a természettudományok jelentőségének hódol keserű Józansággal vázolja a tudomány hazai helyzetét "... ma a tudományok közt a legnagyobb hatalom: a természettudomány, mely egészen átalakította az emberek gondolkozás módját, megsemmisítette az előítéleteket és a babonát" "De ha a tudomány csakugyan olyan hatalom, mely különösen nyugati Európában már érvényre is Jutott; kérdés, vájjon hazánkban a tudomány blrja-e már a hatalom kellékeit, s ha nem birja, mit kell tenni, hogy megszerezze, és igy az ország a normális iejlődés útjára jusson ." "Ha az egyetemektől, az Akadémiától s némely tudományos társulattól eltekintünk, állíthatjuk, hogy nálunk a tudomány iránt kellő szeretet, nem létezik. Még mindig sokan felesleges fényűzési cikk-
