Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
81 mellett, hogy tiszt egyszersmind méltóság ls, s éppen ezért czélszeiü, hogy mig az Akadémia bizalma benne központosul állásán állandó legyen; - addig az elnökség másik tagjában, a másod-elnökben a változóság elvét kívánjuk valósítva látni. hogy legyen módja az Akadémiának számos jeles és érdemes tagjai közül Időnként és felváltva többeket tisztelni meg bizalmával; ho gy mint a tudományok összes terét, annyi tudományszakban, s a három főosztályban felölelő, s mindeniknek érdekét előmozdítani kívánó testület, ügyei vezetésének élére, felváltva a különböző tudományszakokból állitson férfiakat, kik leginkább hivatva és képesítve legyenek tudornányszakaik s az Akadémia osztályainak szükségelt s érdekeit képviselni és előmozdítani; h ogy végre az Akadémia vezérletébe, anyagi úgy mint szellemi üg ye ibe, a másod-elnökség időleges viselése által, sorban többeket beavatva, az Akadémia érdekeit ezek annál sikeresebben mozdíthassák elő. " - Olvassuk a nagyon óvatos indokolást. "Mindezeknél fogva - vonja le a konklúziót -, mig az elnökre, mint az Akadémiának külvilággal szembeni képviselőjére nézve az állandóság a maradandóság gyakorlatát továbbra is fentartandónak véljük, - az elnökség másik tagját, a másod-elnököt három évről három évre változónak óhajtjuk. S mivel ezt, a mostani alapszabály az annak alapján kifejlett gyakorlat mellett, a bizodalom megvonása s általában esetről esetre a bizalmi kérdés nem óhajtandó felvetése nélkül kivihetőnek nem tartjuk, - indítványozzuk: Mondja ki az Akadémia, hogy a Jövőre a másodelnöki tisztet, három évről három évre változónak kívánjuk tenni; ennél fogva az alapszabályok 41. §-ában az elnökre nézve kimondott újraválaszthatóság fentartásával, a 43. §-ban, a másod-elnökre nézve tegyen olyan rendelkezést, mely szerint a másod-elnök, a három év leteltével, a legközelebbi három évi cyclusra nem választható." ^ A javaslatot a XLI. 1881. május 18-án tartott nagygyűlés teljes In73 doklásával együtt elfogadja. Ugyanakkor vegyes bizottságot hoz létre annak kodifikálására, hogy az alapszabályok módosítása miként történjen. Erről ugyanis nem rendelkezik az 1869, évi alapszabály. Az alapszabályok megváltoztatásának mikéntjét 61. §-kéni 1882-ben Iktatják az alap74 szabályok közé. Az Igazgatótanács csak ez után tárgyalja az 1881. évi nagygyűlésnek a 43. § megváltoztatására vonatkozó határozatát és 75 elveti azt, mert "megváltoztatását nem tartja indokoltnak." Az 1883-ban tartott XLIIL nagygyűlés május 19-1 elegyes ülése titkos szavazással 76 szótöbbséggel elfogadja De ugyanez az ülés egyhangúnak mondható szavazással ismét Pouler Tivadart, a leköszönt másodelnököt választja 77 másodelnökének. Ez volt a kor egyetlen kísérlete, mely szervezeti változtatással
