Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
81 föltevésekről beszél. 6 6 "Sem jogom sem kívánságom befolyást gyakorolni arra: mit csináljon az Akadémia szószékéről elhangzott ellentétes elvek dolgában. Az ő dolga" - folytatja Hermán Ottó. "De Haynald érsek előadása ötletéről, a mennyiben ez nemcsak a nyilvánosságnak volt szánva, hanem bizonyos elemre kiszámítva, van még egy pár- szavam. Ugy, a mint a vallásban a tolerántia vezette a magyart mindenkor, úgy eddig a tudományos irányzatok dolgában ls megtudtunk férni egymással; és Íme Dr. Haynald Lajos kalocsai érsek úgy cselekszik, mintha ő azt, a mit Németország "Culturkampf" név olatt ismer, itt nálunk föl akarná Idézni. Ám tegye, szabadságában áll; de el is készlllhet rá, hogy mindenkor lesznek olyanok, a kik összemérik a positiv tudás fegyverét a tendentia fegyverével; megtesszük loyalltással, de egész éllel is. Mi Darwinisták, Haeckellsták és Virchoviánusok a magunk dolgát el fogjuk igazítani a tudomány azon fórumán, a mely a tudományos vitatkozás és eszmecsere helye; de ha dr. Haynald érsek az ellentétes tanokkal az Illetékes forumot elhagyja, s agitátiót kezd a társadalomban: ott ls szembeszállunk vele. Ő lássa." 67 Az Akadémián pedig a következő negyedszázadban Csengery elvei maradtak iránymutatók. A kiegyezéssel és az 1869-i alapszabállyal a társulat elérte azt, amiről az első akadémiai gondolat megszületése óta tagjainak legjobbjai csak álmodtak. Autonómiájának, "teljes" megtartása mellett állami támogatásban is részesült és egyre Jelentősebbé növekedtek az akadémiai kezelésben levő alapítványok. Az állami dotáció azonban újfajta függőséget Jelentett a kormányzattal szemben, mely annál inkább elmélyülhetett, mert az "alkotmányos magyar. állam" létrejöttével megszűnt az Akadémia politikai ellenállása. - És a dualizmus állama nem az az állam volt, melyet a 48-as reformtörekvések reméltek. A nem egyszer feltételekhez kötött alapítványok pedig az uralkodó osztályok érdekeinek érvényesülési lehetőségét adták meg Az 1869-es alapszabályreform ugyanekkor, célkitűzéseinek tisztasága és korszerűsége ellenére sem tudta az Akadémia félfeudálls Jellegét teljesen felszámolni. - Ezt az adott hatalmi és társadalmi viszonyok között nem is lehetett. A dualizmus korában az Akadémia elvi célkitűzése, struktúrája és az államapparátushoz való viszonya látszólag változatlan. A kiegyezés utáni történetének az első világháborúig terjedő szakasza nem terméket-