Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
73 "Vajha, a tudományok azakbeli müvelése mellett, a 'magyar nyelven mivelés' Jelentőségét se feledje! Vajha a tudós akadémiában, maradjon valami az egykori nyelvmlvelő társaságból! Tekintsünk szét az irodalomban; a hirlapvilág, a hivatalos és társasnyelv körében; kivül a falakon és belül: a magyartalan magyarság megdöbbentő invaslója hangosan követeli ezt." 4 4 A kiegyezés kora azonban nemcsak az új célkitűzések lehetőségét hozta meg, hanem alapvetően megváltoztatta az Akadémia társadalmi helyzetét ls. A tudós Társaság történetének első négy évtizedében, bár akadémial jellegét, az önálló tudományos kutatások szorgalmazását csaknem kezdettől fogva igényelte tagjainak legjava, társadalmi funkcióit tekintve elsősorban nem tudományos intézet, hanem a nemzeti megmaradás 45 és önállás szimbóluma. A kiegyezéssel megszűnt az Akadémia defenzív Jellege, elérkezett az a régen óhajtott Időszak, mikor a társulat töb46 bé nem az államhatalommal szemben, hanem annak támogatásával fejthette ki működését. Lónyay Menyhért józan hideg megfogalmazása szerint: "Nem kell többé csupán a védelemre szorítkoznunk. Nyelvünk, nemzetiségünk biztosítva. S miután a nemzet szellemi és anyagi vagyona felett maga rendelkezik, előteremthetjük, s részben már elő is teremtettük azon intézményeket, melyek a műveltség a tudomány éltalános terjesztésére szolgálnak. S e körülmények között megszűnt Akadémiánk politikai természetű működése s vált tisztán tudományossá; bekövetkezett az idő, midőn nálunk is természetszerű feladatának szentelheti minden erejét és ügyekezetét" "Akadémiánk számára . . , bekövetkezett azon időszak, midőn nem szavak, de tények s tagjainak munkássága által kell magának érvényt és Jelentőséget kivívnia. Igaz, hogy a feladat ez által Jóval nehezebbé lesz. Ezentúl ugyanis nem a lelkesült hazafiúi szív, hanem a hideg ész fog ítéletet mondani munkássága fölött. " 4? Az Akadémia "depolitizálésát" jeleriti-e ez ekkor? Vagy inkább a tudományokat magyar nyelven művelő és terjeszt ő társulat eddigi, az elnyomatás korában politikai demonstráció Jellegét öltő, közművelődési tevékenységének a klasszikus akadémiák tudományt művelő célkitűzéseivel való felváltása. A következő negyedszázad fejlődése az utóbbira utalna. Az új helyzet új feladatokat hoz magával és a számvetésnél kitűnik, hogy "van a tudománynak több ága, melynek müvelésére és terjesztésére az Akadémia kellő figyelmet nem fordíthatott." "Az Akadémiának nem ls lehet feladata, hogy a nemzet tudomá-