Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
III. 1867 – 1905
71 > munkák kiadása és felolvasások által ls terjeszti" az Akadémia, Az új alapszabályok alkotóinak meggyőződését 1870. május 28-án tartott elnöki megnyitó beszédében Eötvös József foglalja össze. "... akadémiánk, mely működésének első korszakában úgy felelt meg legjobban feladatának, midőn magát mindenek előtt nemzeti Intézetnek tekinté, ezúttal nagy alapitójának szándékait és a nemzet várakozását csak úgy teljesítheti, ha minél inkább folyton tudományos feladatára szorítkozik, és a tapasztalás azt blzorryitá, hogy az akadémia eddigi szervezete erre alkalmas nem való. Napjainkban a tudomány oly kiterjedést nyert, minőről csak egy század előtt ls senkinek nem volt fogalma. A mi egykor csak valamely tudomány egyes ágának tekintetett, az most mint önálló egész áll előttünk, mely ismét több ágra oszolva, egyes tételeiben talán egészen u] tudományok csiráit viseli magában, s ha azon gyors haladásnak okait keressük, mely főkép egyes tudományok körében oly meglepő: ezeket épen a tudományos fejlődés ezen Irányában találjuk. A munkaelosztás, mely az ipar mezején annyi csodát mÍvelt, hasonló eredményekhez vezetett a tudományok körében ls, és azon nagy felfedezések, melyek újabb korban a természettudományok, a nyelvészet, s a történelem terén történtek, csak azon kitartásnak és következetességnek köszönhetők, melyet egyesek a tudomány egyes ágaira fordítottak. A tudomány jelen állásában minden haladás csak Így eszközölhető; s habár azon kör, melyet nagyobb tudományos Intézetek tevékenységüknek kijelelhetnek, tágabb, mint az egyesé, bizonyos, hogy azon hatás is, melyet ily intézetek, mint akadémiánk a tudomány haladására gyakorolhatnak, munkásságuknak ily felosztásától függ." "Az Akadémia mint egész, a tudományok minden ágát vonhatja körébe, s midőn több különböző erőnek közreműködését eszközli, üdvös hatást gyakorolhat: de csak úgy, ha tevékenységét czélszerüen rendezve, minden körében működő egyes erőnek kijelöljük külön feladatát; úgy, hogy föntartva azon összeköttetést, melyben a tudományok egymással állnak, egyszersmind minden tudománynak önálló fejlődését lehetővé tesszük." "Ez az, a mit Alapszabályink megváltoztatása által eszközölni kívántunk; s habár az eredmények, melyeket tudományos Intézeteknek működésétől várhatunk, nem egyedül szervezetüktől függenek, midőn azon akadályok elmozdittoitak, melyek az Akadémia tudományos tevékenységének eddigi útjában álltok, e tevékenység eredményein kételkednünk nem lehet." " Központot jelölni ki, a hol a magyar nemzet összes szellemi t ev ékenysége összefoly, s a honnan az az egész hazára kisugárzik; Intézetet alkotni, mely azon eszméknek, melyek más mivelt nemzetek körében t áma dnak, közvetítője legyen, és egyszersmind hü tükre saját müvei L . egünknek, s a mely a világ tudománykincseit magyar nyelven közölve e nemz et fiait arra buz dítsa, hogy a civillsatlo nagy munkájában ők is részt vegyenek : ez volt Széchenyi czélja az Akadémia megalapításánál. És mi tehetségünk szerint teljesitenl fogjuk szándékalt, mert tud-
