Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

III. 1867 – 1905

67 széről <?gy hot tagu tanácskozó bizottságot rendelt kl miről ezennel a Tisztelt Igazgató Tanácsot a végre kivánta értesíteni, hogy ha a mondott szabályok többé-kevésbbé lényeges változtatását, vagy talán azok reformját szükségesnek vagy czélszerünek vélné, saját tagjaiból szintén egy hattagú küldöttséget nevezni méltóztassék, mely az akadémiai tagokkal vegyes bizottságban módosítások szüksége, a reformok mlrösége és terjedelme iránt tanácskozván. Javaslatát mind az Igazgató Tanácsnak mind az Akadémia jövő nagygyűlésének határozat végett terjessze elő. Midőn az Akadémia ez indítványát tolmácsolni szerencsénk van: maradunk tisztelettel. - Kelt Pesten a M. T. Akadémia 1868. márc. 18.-án tartott nagy gyűléséből - a T. Igazgató Tanácsnak alázatos szolgái: B. Eötvös Józ3ef elnök, Arany János titoknok." "Az alapszabályok korszerű módosítása, s az e czélra klküldendő vegyes bizottság eszméje pártolásra találván, az az Igazgatóság köréből bizottsági tagokul felkérettek: Czlráky János gr., Haynold Lajos érsek, Károlyi György gr., Kublrryl Ágoston, Majláth György és Sennyey Pál b. oly megbízással, hogy az alapszabályok átdolgozásában az első alapítók czéljai szem előtt tartassanak, s hogy a bizottság a még élő alapítókkal magát érintkezésbe tegye. Az "akadémia" Toldy Ferencet, Gregus Ágostot, Csengery Antalt, Horváth Mihályt, Sztoczek Józsefet és Thnn Károlyt Jelöli a bizottságA vegyes bizottság előterjesztését az 1869-1 nagygyűlésen lényegtelen módosításokkal az Akadémia és az Igazgatótanács is elfogadta. ^ 12 Az új alapszabályokat a király 1869. Június 14-én erősítette meg. Az 1869. évi alapszabály visszaállította az Akadémia autonómiáját, megszüntette azokat a korlátozásokat és módosításokat, melyeket az abszolutizmus kora parancsolt az Akadémiára. A reform igazi jelentősége azonban túlmutat ezen. Az 1844-es problémafelvetés óta a legjelentősebb átalakulást hozta a társulat életébe. A változások egyrészt az akadémiai szervezet demokratizálódását és további szakszerüsödését eredményezték, másrészt a tudományos kutatás konkrét támogatásának lehetőségét teremtették meg. Az alapvető szervezeti változást az "akadémia" és az "igazgató tanács" egymáshoz való viszonyának új alapra fektetése jelentette. 1869lg az Akadémián belül voltaképpen két testület létezett: a tulajdonképpeni akadémia és az igazgatótanács, A tanács első tagjait a négy alapitó Jelölte ki, majd a továbbiakban a testület maga egészítette kl önmagát. A társulat elölülőjét és másodelölülőjét az Igazgatótanács választotta saját