Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

III. 1867 – 1905

IBI. 1867—1905 Az Akadémia feladatának és célkitűzéseinek csaknem két évtizedes vitatása után 1848-ra kialakul annak egyöntetű Igénylése, hogy a nyelvművelő társulatként alapított és a tudományokat magyar nyelven terjesztő intézet a tudományok akadémiájává váljék. Az elnyomatás évei az Akadémia működését hangsúlyozottan a tudományok művelésére szorították. Az Akadémia célkitűzései ebben az 1dőszakban az intézet nemzeti jellegét és önállását hangsúlyozzák. Az alapltók akadémiáját a "nemzet" intézetévé avatják. De ugyanakkor, amikor a társulat működésének feltételeit az egész magyar társadalom áldozatkészségére alapozzák, a második alapítóként tisztelt Dessewffy Emil "az Akadémia önállóságának teljes megóvásával" az intézet működését álla2 ml támogatással is erősíteni kívánja. A vezetésnek ez a törekvése 1867-re érik be. Abban az időszakban, amikor a megváltozott politikai viszonyok lehetővé teszik, hogy a társulat a működését szorító, nem egy esetben már a megszületésekor ls 3 elavult szervezeti kereteket levesse, célkitűzéseit saját korának megfelelően fogalmazza meg. Az alapszabályok módosításának szükségessége az 1865, évi XXVI. nagygyűlésen vetődik fel. "Előadatván, hogy mind az akadémia méltósága, mind az akadémiai tagság jelentősége a választások körül a legnagyobb óvatosságot igényli, több osztály részéről inditványoztatott, hogy az egyes osztályokban a levelező tagok száma határoztassék meg s ez által vetessék korlát azon osztályok eljárásának, melyek minden nagygyűlés alkalmával feles számú tagokat ajánlanak." 4 Utóbb Toldy Ferenc javaslatára tárgyalja az 1867. évi nagygyűlés 5 a tagválasztások mikéntjének reviziójót. Ez a nagygyűlés azonban az alapszabály-módosítás szükségességének felvetése mellett intézkedések-