Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

II. Az önkényuralom és provizórium korszaka

46 áldozást várhat. E téren fogunk élni s élni nyelvünk s azon mivelt— ség által, melyet nemzeti nyelvünkön terjesztünk." Az Akadémiát veszély fenyegette. Geringer nem ismerte ugyan az Akadémiának az 1848/ 49. évi működését, de annyit tudott, hogy a Tudós Társaság több tagjának része volt a szabadságharcbarvTitkos feladók azt jelentették, hogy az Akadémia vagyonát forradalmi célokra költötte. Attól lehetett tartani, hogy feloszlatja az Akadémiát, vagy megbénlt5 ja működését. Ekkor- Andrássy György, a négy első alapitó egyike elhatározta, hogy megmenti és rendeltetésének visszaadja azt a két intézetet, melynek alapításán annak idején Széchenyi mellett ő is fáradozott. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és az Akadémia munkásságának újjászervezése érdekében közbejárt Gerlngernét Hihetőleg hivatkozott az 1849, március 4—i birodalmi alkotmánynak arra a §-ára, melyet Teleki Januári körlevele ls felemlített. Gerlnger hajlandó volt megengedni az alkotmány értelmében bizonyos korlátok között a két intézet működését, de különösen az Akadémiára nézve aggodalmai voltak. S azt kívánta, hogy egy bizottság vizsgálja meg az Akadémia forradalom alatti működését és jelen állapotát, tegyen jelentést a teendőkről. Geringer feltétlenül megbízott Andrássy hűségében, és Így az kieszközölhette, hogy a bizottságot az Akadémia tagjaiból állítsák össze.® Március 22-én kelt Geringer levele, mely a bizottság elnökéül Andrássy Györgyöt,tagjainak pedig Prónay Albert és Eáy András ig. tagokat, Dessewffy Emil és Bene Eerencz tiszteleti, Döbrentei Gábor és Szilasy János rendes és Tasner Antal levelező tagot, valamint Toldy Eerenc ti7 toknokot és Helmeczy Mihály pénztárnokot nevezte ki. "E Bizottmány feladásaul tűzetik kl az 'academla eddigi ügylését a szabályokkal összevetni, ezeket korszerű átnézésnek alá vetni, s a társaságot eredeti rendeltetéséhez visszavezetni, a pénzkezelést szigorú vizsgálat alá vetni, s a társaság újjászületését önmagából eszközölni'. Figyelmeztetni kívánja egyszersmind Ő ExJa a Bizottmányt, hogy a kormány oly tagok részvételét nem engedheti meg, kik előkelő vagy munkás részt vettek a forradalomban s ez által bünvádba estek, sőt állam-veszélyeztető elveknek hódolva önmagokat kizárták e társaságból."

8 A kiadási tételek gondos átvizsgálásából kitűnt, hogy azokban "kivévén az 1848 mart 28, helytortóságllag megparancsolt kivilági-