Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
35 ból mikép lehetne éppen egy tisztán philologlal Intézetet emelni kl előlegesen,'s körülte annyi szorgalmi, Idői és pénzl szót úgy szólván fecsérelni el " "nyelvterjesztő tanodáikat kellett volna tehát inkább állítani, mint philologiai tudós társaságot alkotni," "Vollyon nem lett volna-e jobb 's czélszerübb . . , például politechnicum felállítására egyesülni, mint annyi kiállító erőt költeni puszta philologlal társaság megindítására," stb. (Gróf Széchenyi István: A' Magyar Academla körül. Pest, 1842. 2-3 és 6-7.) 6. Acta comitiorum Regni Hungáriáé, 1825-27,1, Posonli, 1825.Acta Sessionis LXXV. 1 , §. 272: "Európában ls,kivévén nemelly idő szakokat,majd mindég voltak Tudós Férfiak, de a' Tudományok csak egy néhány embereknél, 's azoknál is Szent titok leple alatt tenyésztek. - Idegen volt a' Nyelv, mellyen a' tudományok ösméretére csak nagy munkával lehetett eljutni, - azért a nép nagy csoportja egészen tudatlan vala, - ennek setét tudatlansága pedig nem engedte a* Nemzeti erők klfejtődését, megakadályoztatta a' Nemzeti Jóllétei, és boldog virágozását, mig végre - áttörvén az Angol, Francz, Német, 's Olasz föld Tudós fijai, a régi Előítéletek korlátjait, a' Tudományokat Nemzetiekké tenni elkezdték, Nemzeti Nyelveiken kezdvén azokat mivelgetni. - Sebesen elkezdettek a' Tudományok azon országokban azonnal terjedni; mert a' jól ösmért Nyelven könnyű volt mindennek azoknak birtokába eljutni; mert már szabadon állottak mindenek előtt a' kútfőkhöz vezető utak, a' kiknek vágyások volt azokból meritteni, 's igy a' Tudományok átmentek hirtelen a mezei gazdaságba, a kereskedésbe, 's a' Polgári Jóllét minden ereibe, 's csak hamar hatalmasok, virágzók, 's boldogok levének azon szerencsés Országok. " (A kiemelés tőlem Sz.M.) " - Mentül nagyobb előmeneteleket teszen tehát az Édes Anyai Nyelv, Hazánkban a* Tudományok is annál inkább honiakká lesznek általa." 7. Kazinczy Ferenc levelezése, Budapest, 1910. (Tovébblakban:Kazlnczy lev.) XX. kötet, 16., 48., 303. és 425. 8. Dlarium V, 424-426. Idézi Szász Károly, Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. 134-135, (A kiemelés tőlem - Sz. M.) 9. Kazinczy lev. XX. 6. 10. Összehasonlító adatként emliteni szeretnénk csak, hogy 1831-ben a Magyar Tudós Társaság alaptőkéjének felhasználható kamatai évi 12 893 Ft-ot tesznek, 1832-ben a Francia Akadémia 800 000 Franc évi költségvetéssel dolgozik 320 000 Ft-nak), a pétervári Akadémia rendes jövedelme pedig 400 000 papír rubel ( ~ 108 000 korabeli Ft-nak) 1836-ban, amiből jutalmat nem ad, arra mintegy évi 6750 Ft-nak megfelelő összeget kamatozó külön alapítványa van. Évi pénzalapja igy a MTT 12 900 Ft-Jávai szemben 114 750 Ft-nak felel meg. - További elemzés tárgyát kell képezze, hogy a kamatok befizetésének bizonytalansága mennyiben csökkentette ezen aránytalanul kicsinek tünő összeg felhasználhatóságát 11. Jámbor Szándék 29: "Tudom, hogy ez a* Király* megegyezése, és az Ország' költsége nélkül meg nem készülhetne"
