Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

IV. 1906 – 1945

122 pesti tudományegyetemen történt meg? Megnyugtató-e, hogy mikor vannak hajózható folyóink, van tengeri hajózásunk, műegyetemünkön a hajóépítés tanításának beiktatására csak az utóbbi évek alatt gondoltak? S ki tudja mikor kerülhet sorra, hogy a léghajók, repülőgépek, az autók szerkesztése is belekerüljön a műegyetem tantervébe. Nagyon jól tudom, hogy az Akadémia olyan tervet nem ajánlhat megszívlelésre és végrehajtásra, mely az ország teherbiróképességével nem egyeztethető össze, de azt is tudom, minden felsőbb hatóság mérlegeli a dolgokat és ha a kilátásba helyezett haszon a befektetés tisztességes kamatozását biztosítja, legott megtalálja az elégséges fedezetet is mindenre." A német, a francia és az angol példa pedig arra utal, hogy "a természeti és technikai tudományok istápolása gazdagon jövedelmez". . . . "hazai viszonyaink is arról tanúskodnak, hogy a természettudományi vagy technikai oktatásra forditott összegek nem maradtak nyugvótőkék." "Gróf Széchenyi István szellemével megegyeznék és az akadémia czéljaival sem ellenkeznék, ha az Akadémia nemcsak arra vigyázna, hogy a természettudományok müvelése fenn ne akadjon, hanem arra is, hogy a természettudományok közgazdasági életünkben minél erőteljesebben éreztessék hatásukat

." "... a közérdeknek nagy szolgálatokat tehetne a matematikai és természettudományi osztály, ha a természet bármelyik osztályába tartozó nyerstermény lelőhelyéről, termelésének rendes, vagy különleges körülményeiről tudomására jött újabb adatot közölne a földmivelés- vagy kereskedelemügyi illetőleg a pénzügyminisztériummal, hogy a még nen. értékesített nyerstermék ipari vagy kereskedelmi értékesítése iránt haladéktalanul lehessen intézkedni. De éber figyelemmel kisérhetné ásványainknak nemcsak felkutatását, hanem feldolgozásánek módját is." - Utal Wartha Vince emlékezetes 1909-ben elmondott elnöki beszédére, melyben figyelmeztet arra, hogy a "franczia Akadémia nemcsak maga buzdít gyakorlati feladatok megoldáséra, hanem mindent elkövet, hogy kiváló találmányok áldásos sá váljanak." Majd még egy gondolat annak érdekében "hogy az Akadémia a külföldi tudományos irodalommal közvetlen összeköttetést létesíteni törekedjék." A már annyiszor kívánt idegennyelvü akadémiai értesitő sürgetése, mert ma "talán már szabad nekünk is elvárnunk, hogy a müveit nemzetek tudományos körei, az Akadémiát ne csak a külső tagok választása, hanem a magasabb műveltség fejlesztése érdekében végzett tudományos munka miatt tekintsék saját akadémiájukhoz hasonló értékű tényezőnek. Bensőbb kapcsolatunk a nemzetközi tudományos irodalommal . . . közelebb vihetne bennünket ahhoz az eszményünkhöz, hogy Magyarországot a M. T. Akadémiának az emberiség mü-