Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
11 ..." mellyre hosszasabb vitátások után, szavak többségével illy határozás kél:" "érezvén azon különféle nehézségeket és hiányokat, mellyeket két évi munkálkodásai alatt több Ízben tapasztalt: most, minekutána rendszabásainak gyengébb oldalai és hiányai előtte kifejtve állanak, felette czélirányosnak és hasznosnak látta, hogy ezeket módosítsa, pótolja, Javítsa: miket megtévén, azok oly alázatos kéréssel rendeltetnek benyújtani a' Tekintetes Igazgatóságnak, hogy ... a' Tettes Igazgatóság az érintett Javításokat ls felsőbb jóváhagyás végett kegyesen felterjeszteni méltóztassék."^ 30 Széchenyi győzött az Akadémián, de a tények Teleki aggodalmait igazolták, már a Július 11-1 királyi dekrétum kimondja, hogy az alap31 szabályok megváltoztatását nem engedi meg. A másodelnök azonban változatlan szívóssággal küzd tovább a reformokért. Törekvése az, hogy az Igazgatótanács Teleki vezetése és Irányítása mellett az ő távollétében ne 32 tárgyalja a nagygyűlés által jóváhagyott reformtervet. E mellett agitál és szervez annak érdekében, hogy a tagválasztásokon csak olyanok kerüljenek a tudós társaság tagjai közé, akik annak munkáját a haladás irányába tudják vinni, A ml a többi választást Illeti, legyen ön ébredt, rendelje el embereit, s reménylem, a jók győzve Jókat fognak választani megint. A mi illeti végre tavaly nyert diadalmunkat, a tud. társaság czélirányosb elrendelése körül, az ezentúl csak az igazgató-tanács előtt lesz felveendő, melyet Teleky talán csak bevárand," 33 írja 1834 október 29-én Fáy Andráshoz. Az "akadémia" által követelt és megszavazott reformok végülls elakadnak az igazgatóságnál," 3 4.^ megoldatlan problémák azonban tovább Izzanak és a ránk maradt iratokban is felparázslanak olykor. 1834-ben Bajza, Bugát, Kállay, Lutzenbacher és Schedel folyamodik az Igazgatósághoz fizetésért Kérésük rávilágít a vagyontalan és fizetést sem kapó 35 munkás tagok helyzetének súlyos voltára. Egy évvel később Fáy And3 6 rás nézeteit olvassuk "a' Magyar Tudós Társaság dolgaiban." Fáy nézetei nemcsak saját véleményét tükrözik, hanem érzékeltetik azokat a belső ellentéteket, meg-meg újuló vitákat, melyek Széchenyi problémafelvetése óta az Akadémián belül ls egymásnak feszültek. A ránk maradt töredékek alapján ma már nem lehet megállapítani, hogy a "Nézetek" menynyire egyénlek, mennyiben visszfényei Széchenyi gondolatainak és menynyiben kifejezői a haladó, dolgozni akaró "munkás" tagságnak. Valószínű sajátos ötvözéke mindháromnak. Jellemző azonban, hogy Fáy a józan, jár-
