Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
114 gigkisérni, hogy mire vezetett az akadémiai vezetésnek ez a fordulata.^ Másrészt látni szeretnénk, hogy a vezetés változásával teljesen kiveszett-e a testületbő l is mindaz, amit eddig akadémia i célkitűzésként tiszteltünk. Az első meggondolkoztató, az idő kerekét visszaforgató megnyilvánulása ennek az irányzatnak Berzeviczy igazgatótanácsi beköszöntőjében üt meg bennünket. "Különösen számitni szeretnék a t. Igazgató-Tanács szives jóindulatára s kiváló törekvésem czélja lesz nagybecsű bizalmukat bírhatni, mert én az Igazgató-Tanácsot úgy tekintem, mint képviseletét a nemz et nek, mely őrködik af ölött, hogy azok az anyagi és szellemi kincsek, melyeket az Akadémiára bizott, a tudomány haladása, szellemi művelődésünk és nemzeti fejlődésünk érdekében minél jobban értékesíttessenek , és mert ismerem az önzetlen és odaadó buzgalmat melylyel e kiváló testület tagjai az akadémia ügyei iránt érdeklődnek. Rajta les ze k ennélfogva, hogy működésemben mindig egyetértésben találjam magamat az Igazgató-Tanáccsal és intentiójuknak és elhatározásaiknak hü végrehajtója legye k. Ezzel az eltökéltséggel, ezzel az Ígérettel ajánlom magamat szives jóindulatukba és bizalmukba." ^ Vörösmartytól és Vállastól Csengeryig és Eötvösig a legjobbak törekvése az volt, hogy az Akadémia és az Igazgatótanács kettősségét megszüntessék, a társulat működésére vonatkozó érdemi intézkedéseket az osztályok hatáskörébe utalják. Az 1869. évi alapszabály pedig kimondja, hogy az Igazgatótanács hatáskörébe általába n az Akadémia pénzügyeinek intézése tartozik és azt is, hogy tagjainak az összesülésekben, a nagygyűlésen s közülésben csak " székök " van, ha nem tagjai az Aq kadémiának. Berzeviczy harminc éves akadémiai elnöksége alatt a hivatalos elnöki megnyilatkozásokban nem találunk semmi újat, előbbrevivőt. Beszédei megelevenítő gondolatok nélküli megemlékezések és az elődök régen elhangzott szavainak szirtvonalas, de erő nélküli Ismétlései. Mintha az akadémiai vezetés célkitűzések nélkül maradva megmerevedett volna. Nem ott, ahol Eötvös Lorándtól átvette, hanem ott, ahol talán sohasem is volt. - Hála a múlt függetlenségi magatartásának, és annak, hogy a kiegyezési korszak akadémiai vezetése az intézmény kizárólag tudományos jellegét hangsúlyozva, ismételt politikai gesztusokkal határolta el magát a K. u. K. felfogástól és a milleneuml korszak politikai szemléletétől. - Meg-
