Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

III. 1867 – 1905

105 51. Uo. 9. - (A kiemelés tőlem - Sz. M.) 52. Uo. 10. - (A kiemelés tőlem - Sz. M.) - Az "a mely e földön fa­junknak egyedül biztosit vezéri szerepet" Idézet "e földön" -je Ma­gyarországot jelenti. Csengerynél a faj vezető szerepe még a szé­chenyis és eötvösi tartalommal bir. Nem azonos a későbbi rossz— értelmű kultúrfölény-elmélettel és a faj nem azonos a rosszal. Tiltakozás ez az erőszakos magyarosítás és politikai elnyomás ellen, mely Széchenyi 1842-es beszéde óta nem is először és nem ls utoljára hangzik el az Akadémián. Figyelmeztetés, hogy a Kár­pát Medencében vezető szerepet csak a tudomány adhat a magyar­ságnak, mert a természettudományok és a technika fejlődésének kor­szakában "rabláncok készülnek a nem haladó nemzetek számára". ( Vállas: Tud. Társ. 11.) 53. Uo. 11-12. - Utalni szeretnénk arra, hogy az akadémiák ellen fel­hozott érvek mennyire egybeesnek a 40-es évek akadémiák elleni érveivel és arra, hogy ez akkor sem specifikusan magyar jelenség, hanem Európán végigvonuló felfogás. (Hetérryi János elaborátnma: RAL. 92/ 1848 - "... ma az acedemiák hasznait és érdemeit becs­mérelni, őket, mint aristocraticus intézeteket e democratiai szellemi korban, háttérbe tolni divatszokás. Ezt cselekvé Weltze l és utánna sokan, állitva, hogy e czéhszellemü intézetek az academiák, jelentő­ségöket naponta veszteni kezdik, ép úgy mint elavult, hajdan divat­ruhák.") 54. Uo. 12-13. 55. Gyulai Pál néhány évvel későbbi főtitkári jelentéséből idézzük: "A Hl. osztály ülésein tartott előadásoknak feléről sem emlékezhettem meg időhöz kötött jelentésemben, mert hiszen, ha ezt tenni akarnám, nem kevesebb, mint 45 előterjesztésről kellene beszámolnom. A z e­lőterjesztők majd kivétel nélkül akadémiai tagok voltak ugyan, de a bemutatott dolgozatok igen sok esetben fiatalabb tanítványoktól, sőt egyetemi tanulóktól is származtak. E jelenség, mely mind gyakorib­bá válik Akadémiánk ülései n, ha nem lépi túl a kellő határokat s a benyújtott munkálatok nem sülyednek alá a laboratóriumi vagy klini­kai dolgozatok színvonalára, örvendetes Jelenségnek vehet ő; mert mig egyfelől azt bizonyltja, hogy nagy számmal vannak ifjú tudósaink, kik a tudományok terén eredménnyel bírnak dolgozni, másfelől arról is tanú skodik, hogy Akadémiánk mindig kész öröm mel nyitja meg aj­tajait a komoly és sikeres törekvés előtt , bárkinél legyen is az ta­tapasztalható. " (A MTA 1867 május 15-én tartott 47-dik közülésé­nek tárgyal. Évkönyv XVII/5, 17-18.) - (A kiemelés tőlem - Sz. M.) 56. Emlékeztetünk Vállas Antal és Hetényi elaborátumaira (vállas: En­cyclopaedia 9.; Tud. Társ. 9-11. és RAL. 92/1848 1-2.) 57. Ismételten utalurk Vállas idézett elemzésére (Vállas: Tud. Társ. 63.) 58. Csengery Antal elnöki megnyitó beszéde. (A MTA 1878 évi Június 16-án tartott 38-dik közülésének tárgyal. Évkönyv XVI,/III, 14-15.)

Next

/
Thumbnails
Contents