Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából
53 beérkező érdeklődének és az akadémiai könyvtári periodikum-használat között: az elméleti természettudományi periodikumok Iránti érdeklődés meglehetősen hasonló volta, ami annál Jelentősebb, mivel ebben a csoportosításban éppen ez a szak mutat az Akadémiai Könyvtár folyóirattárában - még mindig természetesen a periodlkumféleségek szintjén - a legnagyobb használtsági százalékos értéket. Azoknak az eltéréseknek a legnagyobb része, ami az OSZK szóban forgó osztályára befutó érdeklődések szakmegoszlása és az Akadémiai Könyvtár folyóirat-féleségeinek használata között van, elsősorban a humán szakok fokozott akadémiai könyvtári olvasottsága következtében jelentkezik; az országosnak vett érdeklődés vonalán mutatkozó szak megoszlás tekintetében viszont - úgy látszik - a műszaki, Illetve az elméleti természettudományi szakirányú érdeklődés a döntő. A humán tudományoknak a mUszaki, orvosi, mezőgazdasági és természettudományi területekhez való %-aránya országosan: 23:77; az Akadémiai Könyvtárban ugyanez a viszony: 61:39 aránnyal fejezhető ki. A szóban forgó eltérés egyrészt az Akadémiai Könyvtár sajátosan humán (és alapkutatásokra korlátozódó) profiljával magyarázható, másrészt azzal a ténnyel, hogy az OSZK-hoz befutó érdeklődések valójában nem tükrözik az "országos" perlodikum-keresettség tényleges szak megoszlását. A humán kutatók a jelek szerint ugyanls csak ritkábban fordulnak az OSZK nevezett osztályához, mint a műszaki és természettudományi kutatók, akiknek mennyiségileg sokkalta nagyobb és gyorsan gyarapodó anyagban kell eligazodni tudniok. Ejtsünk végül néhány szót a 44-45. oldalon levő táblázatunk összesítő adatairól, tekintet nélkül most már az egyes állománytípusokra. Nagyon mélyre az egyes szakok használati adatainak elemzésekor sajnos nem hatolhatunk, azon objektív okból kifolyólag, mivel a teljes perlodikum-állományra nézve nincsenek szakmegoszlási adataink. Ilyen adatok csak a használat kétharmadát kitevő kurrens külföldi anyag viszonylatában állnak rendelkezésünkre, amelyekig egy következő alfejezetünkben fogunk hasznosítani. Annyit azonban az összesített adatokból egyértelműen megállapíthatunk, hogy az összperlodlkum— használat igen széles spektrumú. Az eléggé részletes