Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi perlodikum-forgalma és az olvasók

155 3.5.4. NÉHÁNY ÉRTÉKELŐ MEGJEGYZÉS Az 50-52. táblázatok "egy főre eső nyelvtudást átlag" értékel azt mutatják, hogy az egyes foglalkozási ágak között, a jelzett értékek vonatkozásában, igen jelentős különbség állhat fenn. Ha viszont a szóban forgó átlagokat a társadalomtudományokra stb. nézve öszszesltve számítjuk ki, e különbségek nagyjából kiegyenlítődnek: A társadalomtudományi humán ) kutatóknál A természettudósoknál Az alkalmazott tudományok művelőinél A három területen működőknél együttesen az egy főre eső átla1.34 gos nyelvismeret 1,51 " 1,2 1.35 0,91 0,38 0,64 " 0,31 Az egyetemi hallgatóknál A középiskolásoknál A középiskolásoknál és az egyetemi hallgatóknál együtt az egy főre eső átla1.34 gos nyelvismeret 1,51 " 1,2 1.35 0,91 0,38 0,64 " 0,31 A nyugdijasoknál az egy főre eső átla1.34 gos nyelvismeret 1,51 " 1,2 1.35 0,91 0,38 0,64 " 0,31 53. táblázat Az "egy főre eső átlagos nyelvtudás" végül is a természettudományok területén a legmagasabb (l,51 idegen nyelv), de ha a társadalomtudományi (humán tudományi) foglalkozást söpörtök közül elhagyjuk a kutatói foglalkozásnak nem minősíthető "Író, újsá'jüó" és "művész" kategóriákat, az Így módosított halmazon belül az "ot,, lore eső dlagos nyelvtudás" értéke már csaknem eléri a természettudomány területén tapasztalt értéket. E számértékek szavakkal kifejezve azt mutatják, hogy mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok művelői átlagosan másfél Idegen nyelvet Ismernek olyan fokon, hogy e nyelven, Illetve nyelveken szakirodalmat tudnak olvasni. Ez, mint látni fogjuk, igen pesszimisztikusan számított érték. Az eddig említettek mellett szembetűnően alacsony az alkalmazott tudományokat képviselő kutatók "egy főre eső átlagos nyelvtudása" (átlagosan 1,2 idegen nyelv). Ez Jelentős mértékben azzal magyarázható, hogy az ide tartozók folyóirattárunkban sokszor csak szórakozási, müvelődósi célzatú olvasást folytattak (vö. a 3.6.3. pontban mondottakat), melynek során főleg magyar nyelvű periodíkumokat vettek kézbe. Ha a "nyelvtudásátlag" fenti problematikáját elhagyva mc.st azt