Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából
58 tató által helyben használt periodikumokat tartalmazó listára hiába került fel - a mechanikus elv alkalmazása révén - a "Film, Színház, Muzsika", a "TUkör" stb., ezekből nem akar senki, és ml sem, semmiféle értékelő következtetést levonni az Akadémiai Könyvtár tudományos célzatú periodikum-forgalmára nézve. Ilyen nem tudományos kutatást képviselő, pusztán mechanikusan listára kerülő téte'ek a kölcsönzés, valamint a fényképeztetés adatait már nem zavarják. A mintavétel jelzett mechanlkussága ellenére a fenti felsorolás bizonyos, immár jellemzőnek minősülő adatokat ls tartalmaz. Egyik fő jellegzetessége a helyben használt anyagnak például az, hogy ennek több mint 50 %-a kurrens magyar perlodlk u m . A legtöbb személy által kölcsönzött, illetve fényképeztetett periodlkumok anyagában (az utóbbinál csaknem kizárólag) viszont a kurrens külföldi periodlkumok tipusa dominál. Jellegzetes tény az is, hogy a nem kurrens külföldi peilodikumok típusából származó tétel a három felsorolás e g y i k é b e n sem található. Az anyag szakmegoszlását illetően megjegyezhető, hogy a legtöbb személy által olvasott periodlkumok több mint kétharmada humán jellegű, a leginkább fényk épeztetett anyagnak viszont csaknem 10 0 %-a természettudományi vonatkozású. 2.2.3. MINŐSÉGI ELEMZÉS A PERIODIKUM-FÉLL 3ÉGEKRE ESÖ HASZNALATI ALKALMAK ALAPJÁN Mint már több vonatkozásban említettük egy adott periodikumállomány használatára nem csak az jellemző, hogy egy adott állományból hány elmet használnak, hogy ezeket az adott elmeket, ezeket a használatba vett periodikumokat hány kutató személy használja, hanem - végső soron - a teljes kihasználtságot az adja meg, hogy az összes használó hány alkalommal használja a kérdéses folyóiratokat, azaz periodikumokat. Az itt következő táblázatunkban anyagunkat ugyanolyan csoportosításban és táblázatos elrendezésben mutatjuk be, mint előző fejezetünkben az egyes periodikumokat kérő olvasók számának bemutatásakor tettük.
