Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából

49 ré zéről hosszú Idői igényűit, Illetve az egyéb formában nem hasznú lt természet-, vagy alkalmazott tudományi porlodlkumok képezték e használati forma legfőbb anyagát és eredményezték az említett hete— rogénsóget. A fotómásolat formájában használt anyag szinte ellentett szakklhasználtaágl képet mutat, mint a helyben olvasotté. A leglntenzivel>1 >en fotóztatott első tlz szak anyagában ugyanis még 11 %-ot sem tesz kl a humán vonatkozású rész, még akkor sem, ha az "akadémiák és tudós társaságok" anyagát teljesen humán vonatkozásúnak számítjuk ls. A természet- és alkalmazott tudományok terén tapasztalható fokozott arányú fónyképeztetóst egyrészt azzal magyarázhatjuk, hogy ezen tudománytoruleleken belül általában rövidebbek a közlemények, mini a humán szakok területén és Így fény— kópeztetésl költségük ls természetesen kisebb; másrészt azzal, hogy a természet-, főleg azonban az alkalmazott tudományok Iránt érdeklődő intézmények (példáiul gyárak) általában Jelentős kerettel rendelkeznek erre a célra, s így könnyebben fedeznek Ilyen Irányú megrendeléseket. lCz utóbbi Intézmények esetében egyébként rendkívül Indokolt a fénykópeztetésl használati forrna, hl zen a közleményekben található táblázatok, ábrák, grafikonok sokszor a kísérletes munka állandó segédeszközei. Rátérve az egyes állománytípusok használtságára, a táiblázatokból levonható legszembetűnőbb következtetés az, hogy a kurrens külföldi anyag minden egyes használati formában és csaknem minden szakban messze a leghasználtabb. Mivel az Idézett állományelemző tanulmányunk folytán rendelkezésünkre álló állományadatok kizárólag a kurrens külföldi periodlkumokra vonatkoznak, ezen állománytípus használtságát a 2.2.4-es alfejezetünkben az állományadatokkal párhuzamba állítva fogjuk rés. lesen bemutatni. így ezért most a kurrens külföldi anyag használtságáról bővebben nem Is szólunk. A kurrens magyar periodikuni-féloségek 72,9 %-os kihasználtsága ( ld. 4. táblázat) Igen Jó. Ebből egyrészt az a következtetés fakad, hogy a magyar perlodikurnok könyvtárunk magasan kvalifikált kutatókból álló olvasói gárdája számára ls állandóan használt, értékes kutatási anyagot képeznek, másrészt az, hogy könyvtárunknak, mint vá-