Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
1. Szakirodalmi áttekintés
20 odikumainak megoszlása is némileg hasonló. (Periodikumainak száma mindamellett már eltérő: 1965 végén 22 600 különféle kurrens periodikummal rendelkezett, mig az Akadémiai Könyvtárnak ekkor, a magyar folyóiratokat is számítva, kb. negyedennyi kurrens periodikuma volt.) Egy vonatkozásban mindenesetre lényegesen eltér e könyvtár az Akadémiai Könyvtártól, mégpedig abban, hogy mig az Akadémiai Könyvtárban periodikum-kölcsönzés csak kivételesen és csak igen kis %-ban fordul elő, addig a nevezett könyvtárban a periodikum-használatnak ez a főformája. Anglia legkülönfélébb egyetemei, könyvtárai, ipari vállalatai, kutatóintézetei részéről benyújtott periodikum-kérések mindegyike mögött azonban nyilvánvalóan egy-egy olvasó, illetve kutató személy áll, igy a kölcsönzés formájában történő anyaghasználat, mint az emiitett könyvtár periodikum-használatának alapformája, - jelentéktelen különbségtényezők leszámításával - egybevethető a nálunk történő periodikum-használat mutatószámaival. A szóban forgó könyvtár periodikum-forgalmának elemzéséről még annyit kell megemlítenünk, hogy ez csak egyetlen hónap forgalmának elemzése, és hogy nem minden periodikum-szak használatára terjed ki, hanem pusztán a teljes állomány egy részére: az 1967-es adatokra épülő felmérés, D. N. Wood és G. A. Bower felmérése, a társadalomtudományi szakokra; egy korábbi felmérés viszont, amely az 1966-os év periodikum-használati adataira épül, a természettudományi és műszaki tudományi szakokra. A társadalomtudományt a National Lending Library-ban azonban kissé szűkebben értelmezik mint mi, igy a következő periodikum-szakok forgalma teljességgel kimarad mindkét felmérésből: általános tudományelméleti kérdések, társulatok, bibliográfia és könyvtártan, filozófia, vallástudomány, valláskritika, irodalom és irodalomtudomány, nyelvészet. De a fennmaradó szakokra, igy különösképpen a " társadalomtudományi szakokra" vonatkozó National Lending Library-beli periodikum-használat is igen szerencsés adat- és módszer-összehasonlitásokra nyújt alkalmat. Az összehasonlítás eredményeit természetesen nem jelen fejezetünkben közöljük, hanem az akadémiai könyvtári periodikum-használatot bemutató következő fejezetünk utolsó szakaszában. Itt csak arra a tényre kívánunk hangsúlyozottan utalni, hogy külföldi kutatók is - mint látni fogjuk szinte csaknem ugyanazokra az élloményhasználati kérdésekre keresnek feleletet, mint amelyeket mi is, egyéni indíttatásunk alapján, a probléma természetéből fakadóan megvizsgálandónak és fontosnak tartottunk. A külföldi szakirodalommal kapcsolatban még csak annyit jegyzünk meg, hogy ennek anyagában sincs minden használatelemzési probléma szakirodalmilag megfelelően feltárva, sőt e vonatkozásban a szakirodalmi kimunkáltság, csakúgy mint hazánkban, még sok kívánnivalót hagy maga mögött. Persze, csakúgy mint hazánkban, vannak az állományhasználat felmérésének kimunkáltabb és elhanyagoltabb területei külföldön is. Kimunkáltabb például az egyetemi hallgatók és főiskolások olvasási szokásainak vizsgálati területe (vö. J. L. Gentry tanulmányát stb.). A kutatói célzattal való olvasás és periodikum-használat vizsgálata is gazdagabb anyaggal van képviselve a külföldi szakirodalomban, mint a hazaiban. E témakörben, mind módszertanilag, mind adatfeltárásilag talán a Journal of Documentation évfolyamait érdemes leginkább áttekinteni. Itt találunk ugyanis e témakörre vonatkozólag legtöbb szakirodalmi anyagot. Meg kell azonban jegyezni, hogy a "használatelemzés" fogalomkörén belül e folyóirat hasábjain a használatelemzésnek egy nálunk
