Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

4. A "visszatérülés" kérdésköre. Az Akadémiai Könyvtárban folytatott periodikum-használat hatása a tudományos alkotómunkára

195 geztük, hanem a Magyar Folyóiratok Repertóriuma és a Magyar Nemzeti Bibliográfia igen részletes szakjelzeteit használtuk fel és vontuk össze céljainknak megfelelően a perlodikum-féleségek szakozásánál (vö. a ° 12, táblázat szakcsoportjait) alkalmazott 56 szakba. Módszertani megjegyzéslink még az ls, hogy a perlodlkum-olvasmányok szakok szerinti szóródását bemutató kördiagramok sorrendjét követve az elemzés során minden egyes foglalkozási-kutatói csoport esetén arra fogunk választ keresni, hogy az olvasmányok és a publikációk szakmegoszlása miként viszonyul egymáshoz, Illetve arra, hogy melyek azok a határtudományi, vagy teljesen "Idegen" tudományteriiletek, amelyek felé egy-egy adott foglalkozási-kutatói csoport képviselőinek publikációi, (az ún. "saját szakterületre" eső publikációk melletúszétszóródnak. A 15 klasszikus filológus és ókortörténész a jelzett Időszakban 83 publikációt jelentetett meg. (Mint már jeleztlik ezúttal mindenütt pusztáiT a hazai publikációk számáról lesz szó.) A szóban forgó csoport esetében egy-egy publlkálóra átlagosan 5,53 publikáció esett. Ha a klasszikus filológusok és ókortörténészek publikációit kördiagramra vinnénk, az Így nyert eredmény meglepően hasonló lenne ahhoz a kördiagramhoz, ami e kutatók periodikum-olvasmányainak szakmegos-lását érzékelteti (vö. a 2. ábrát). Ez azt Jelenti, hogy nagyjából ugyanazokra a területekre szóródtak szét e publikálók tudományos kiadványai, mint amelyekre ezek perlodlkumolvasmányal. A "saját szakterület" vonatkozásában a publikálás százalékos érvényesülése a következő volt: a klasszika-filológia területén az olvasás az összes olvasott anyag 20 %-át, a publikálás, az összes publikáció 27 %-át tette ki; az ókori történelem és segédtudományai területén az olvasás az összes olvasott anyagnak szintén 20 %-át, a publikálás viszont az összes publikációknak csak 13 %át képezte. Érdekes viszont, hogy a nem klasszikus nyelvekre vonatkozó olvasás az összes olvasott anyag 6 %-a, a publikálás viszont az összes publikáció 15 %-a. A modern filológia területén ez az arány az Imént említett olvasási-publikálási aránynak éppen a fordítottja. "Idegen" tudományszak felé való érdeklődés publikációs szín-