Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

1. Szakirodalmi áttekintés

18 kémiai szakirodalom-kölcsönzés (ők csak a kölcsönzés adatait vizsgálják) anyagában az élettudományi szakokra vonatkozó keresettség! index viszonylag milyen alacsony. Ez mutatja, hogy a használat adatainak matematikai-statisztikai kiértékelése mennyire más valóságot mutat, mint amit az ember szubjektív valószinüsités alapján várna (valószínűleg sokan úgy számitanának, mint mi is, hogy a biokémikusoknak nagyszámú biológiai, fiziológiai, orvostudományi, bakteriológiai stb. szakcikket kell olvasniok, és arra csak kevesen készülnek fel, hogy az ilyen anyag olvasottsága valójában egyre csökken a biokémikusok körében). Mindent összevéve, az imént vázolt szakirodalmi áttekintés alapján az állapitható meg, hogy az Akadémiai Könyvtár olvasóforgalmi, használatelemzési adatainak tudományos igényli feltárását illetőleg a hasonló nagykönyvtáralehoz, sőt egyes szakkönyvtárakhoz viszonyítva is elmaradt. Ez az állapot azért is fokozatosan korrigálásra szorul, mivel a könyvtár számos munkaterületét (például a mikrofilm-szolgálatot és a mikrofilm technikai kísérletezést, a xerográfiai eredményeket) korántsem az elmaradottság, hanem inkább a korszerűség jellemzi. Saját munkahelyünkre, az Akadémiai Könyvtárra vonatkozó birálatunk mellett viszont az országos használatelemzési szakirodalmat is egy vonatkozásban bírálnunk kell: e szakirodalom tételei a használatot sokféle vonatkozásban feltárják, az olvasók érdeklődésének, igényeinek és szokásainak megvilágítását is sikerrel végzik el, de a tudományos kutatási célzattal való olvasást, és az olvasott anyagnak tudományos eredmény formájában való "megtérülését", e folyamat részletező bemutatását, - néhány útkereső kísérlettől eltekintve - nem valósítják meg. E tekintetben tehát az adatgyűjtési és adatfeltárási elmaradottság országosan korrigálandó negatív állapotnak tűnik. KÜLFÖLDI SZAKIRODALMI VONATKOZÁSOK Fejezetünk eddigi részeiben a hazai használatelemzési és olvasószociológiai irodalom keresztmetszetszerü áttekintését adtuk. Az idevágó külföldi szakirodalom hasonló, vagy csak megközelítő részletességű áttekintésére nem gondolhattunk. Témánk tárgyalása mégis hiányos lenne, ha az ehhez közvetlenül kapcsolódó külföldi szakirodalmi vonatkozásokat teljesen figyelmen kivül hagynánk. Már itt jelezzük azonban, hogy külföldi szakirodalmat csak kevés ponton fogunk felhasználni dolgozatunkban. Egyrészt azért, mivel a szorosan témánkhoz tartozó külföldi szakirodalom sem bőséges. Másrészt viszont azért, mivel egy-egy nagykönyvtár helyzete ;illományhasználati szempontból általában annyira speciális, hogy rokon témafelvetést tartalmazó külföldi szakcikkek adataival meglehetősen óvatosan kell bánni összehasonlítási szándék esetén. Nézzük először a külföldi módszertani vonatkozások dolgozatunkban való tükröződését, majd a nemzetközi adat-összehasonlitás lehetőségének kérdését. A nemzetközi dokumentáció-elméleti szakirodalomban, de a magyar könyvtárosok előtt is, legalábbis a Sallai-Sebestyén-féle könyvtárosi kézikönyv^ megjelenése óta, eléggé közismert az S.C. Bradford-féle szóródási törvény.23 g; törvény szerint: adott témát érintő közlemények nem koncentrálódnak pusztán a témának szorosan megfelelő szakfolyóiratok hasábjaira, hanem 50 %-uk, bizonyos matematikai összefüggéssel kifejezhetően, szétszóródik különféle egyéb folyóiratokba. Ezt a törvényt első-