Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

1. Szakirodalmi áttekintés

14 Saját dolgozatunk szempontjából a szóban forgó dolgozat ama része jelentős, ahol a megkérdezettek "sajtóolvasásáról" van szó (25. 1.). Ez a vidéki értelmiség folyóiratolvasásával kapcsolatban ne n ad előnyös képet, legalábbis a külföldi folyóirat-anyagban való tájékozottság szempontjából. A megkérdezett 1200 értelmiségi egyén ugyan 630-féle sajtóterméket olvas, de ezen impozáns számnak csak 7,9 %-a külföldi folyóirat, számszerint 50. De idézzük magukat a szerzőket a külföldi periodikumok olvasottságával kapcsolatban! "Ezeket - mint mondják - 30-an olvassák. Felerészben szakmai, felerészben szórakoztató, hobbykkal kapcsolatos folyóiratok és politikai napilapok." (27. 1.) A fenti adatok láttán azt kell mondanunk, hogy vagy a szerzők mintavétele volt szerencsétlen, nem hatolván el a legmagasabb értelmiségi rétegekig, vagy a vidéki értelmiség nyelvismeretével, illetve e réteg szakirodalommal, pontosabban kurrens külföldi periodikumokkal való ellátottságával van baj. — Kamarás István és Polonyi Péter tanulmányából mindamellett jól kitűnik az, hogy a periodikum-olvasásnak a szociológiai vonatkozásokkal milyen szoros kapcsolata van, különösen a vidék viszonylatában. Szignifikáns szakmegoszlási eltérést állapítanak meg a nagyobb vidéki városi értelmiség periodikum-olvasása és a kisközségek értelmiségének periodikum-olvasása között. Kimutatják továbbá, hogy a "folyóiratok olvasása mutatja meg talán legélesebben a különböző foglalkozásúak olvasmányszerkezete között mutatkozó eltéréseket". Az a tény, hogy saját felmérésünkbon többnyire szakmailag magasan képzett olvasók, nagyrészt kutatói státusban lévő személyek szerepelnek, sajnos megakadályoz bennünket adatainknak a Kamarás-Polonyi-félékkel való összevetésében, pedig érdekes lenne számunkra a fővárosban és adott vidéki városban élő, kutatói státusú értelmiség olvasási szokásainak valamiféle összehasonlító vizsgálata. A szakirodalom-, pontosabban a periodikum-formában jelentkező szakirodalom-használat feltárásában számunkra legérdekesebbek azok a felmérések és elemzések, (mégpedig mind módszertanilag, m < tartalmilag és adatszerüleg, ) amelyek uz egyetlen szakmához, foglalkozási á ihoz, kutatási területhez tartozó olvasók szűk csoportjának olvasási szokásait tárják fel. Ez utóbbi dolgozatokat, melyek egy-egy szük szakmai csoport szakirodalom-olvasási szokásait, információ-szerzési megoldásait tárják fel, nem tekinthetjük teljességgel szociológiai vonatkozásúnknak, még okkor sem, ha szerzőjük a szociológiában erősen elterjedt interjú-módszert, vagy a kérdőíves módszert alkalmazta, ám ezeket mégis itt, a szociológiai olvasóelemzések végén soroljuk fel, mivel az a puszta tény, hogy egy-egy szük szakmai csoportról van szó, már önmagában is csoportlélektani és szociológiai érdekességü mozzanat. Az egyik első ilyen jellegű felmérés Kamarás István és Sárdy Péter rövid tájékoztatása a könyvtárosok olvasási szokásairól. Ez - részünkről sajnálatosan - nem a könyvtárosok szakkönyvolvasását, hanem ezek szépirodalom-olvasási szokásait dolgozza fel. Ha azonban a könyvtárosok szakolvasmányait elemezték volna a szerzők, jelentékeny módszertani nehézséggel találták volna szembe magukat, nevezetesen azzal, hogy a "könyvtáros" foglalkozás nem kapcsolódik határozotton egyetlen tudományszakhoz sem: az egyik könyvtáros szépirodalmat olvas, a másik - érdeklődésének megfelelően - ilyen vagy amolyan szaktudományt érinjő szakkönyvet. A "könyvtáros olvasás" tehát korántsem egységes olyan értelemben, mint a kémikus, az orvos, a zoológus