Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából
111 E tény értékelésénél tudni kell, hogy Ide számítódtak az Igen gyakran helyben olvasott napilapok, és Itt érezteti hatását a kUlíöldi kommunista pártok hivatalos lapjainak olvasottsága is. A szóban forgó angol könyvtárban igen sok pszichológiai periodlkumot kértek kölcsön. Az itt látott és a klilföldi tudományos életre vonatkozó egyéb adat alapján állítható, hogy számos nyugati államban a nálunk tapasztalhatónál sokkalta magasabb hullámokat vet a pszichológia divatja. A szociológiai Irodalom ls a nevezett könyvtárban olvasottabb. A "politikai gazdaságtan" Angliában, a politikai gazdaságtan szülőhazájában, és nálunk ls, - népgazdaságcentrikus állami életünk révén - egyaránt magas olvasottságú. Az oktatásügy hasonló keresettségét mutat mindkét könyvtárban. Az Akadémiai Könyvtárban messze több folklór-anyagot olvasnak, viszont a National Lending Libraryben a népjólét, a kereskedelem, a statisztika, továbbá a városépítészet vonatkozásában nagyobb az érdeklődés. A jogi és az államigazgatási szakok alacsony voltát maguk a szerzők magyarázzák meg: a National Lending Llbrary nem adhat kölcsön hivatalos lapokat, márpedig éppen a hivatalos lapok olvasása ( Magyar Közlöny, Művelődésügyi Közlöny, Akadémiai Közlöny) teszi kl nádunk is a Jogtudományi folyóiratkérések elég jelentős százalékát. A két szóban forgó könyvtár periodikum-használatának összehasonlítása során a használat nyelvi tagolódása vonatkozásában tapasztaljuk a legszembetűnőbb különbséget: a National Lending Library-ben a társadalomtudományi perlodlkum-kérések 98,4 %-a angol nyelvű periodikumokra vonatkozott. Az /Akadémiai Könyvtárban viszont a társadalomtudományokat érintő használat általában nem koncentrálódott Ilyen szélsőségesen egyetlen nyelvre. A nevezett angol könyvtárra vonatkozó períodikum-használatl felmérés érdekessége az, hogy a felmérés szerzői az állomány vlszszamenőleges használtságát, tehét az ún. "felezési időt" is felderítették. Megállapították egyrészt, hogy a jelzett könyvtár viszonylatában nincs nagy eltérés a társadalomtudományi és az orvosi anyag visszamenőleges használtsága, "felezési ideje" között, (vö. a dolgozat szövegének 113. lapját). Az Akadémiai Könyvtárban a
