Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

I. Előzmények

8 gyonból4 község határában összesen 5160 hold. Ezekből azonban az 1925-28-as évek földreform-leadásai folytán ténylegesen 1928 nyarán már "csak" 19 400, illetve az anyai ágról 4329 hold lett! Ezeken kivül a Vigyázó-vagyon tartozékát képezte egy, a trianoni békekötés után Románia tulajdonába került birtokrész, a kolozsmegyei Almásszentmihály körüli 2590 hold erdőség. Két nagy pesti bérház (Károly-körút 1. és Nádor u. 22.) is a hagyatékhoz tartozott, sőt emellett 4 vidéki kastély: Aborry, Nagyberki, Rákoskeresztúr és Vácrátót legszebb terein, továbbá ezüsttálcák és serlegek, egy több ládában tárolt gazdag óragyüjtemény, amelyekből az 1944 őszén megmentetteket az Akadémia átadta az Iparművészeti Múzeumnak. Mindezeknél is többet ért a 17 000 kötetes, diszkötétes, ritkaságokkal, incunabulumokkal teli Vigyázó-könyvtár. Az Igazgató Tanács okt. 2-i ülésén ezeket az adatokat mér közölte a főtitkár és felolvasta a végrendeletében emiitett Zichy Gyula kalocsai érsek levelét, hogy "elfogadja" az ún. végrendeleti végrehajtói tisztet az elhunyt gróftól kiszabott 10 %~os jövedelemrészesedés 4 ellenében. Voltak azonban az érseknek is különféle kikötései az Akadémiával szemben, igy pl. az, hogy utódaira is ki akarja terjeszteni e tisztséget: a helyébe lépő "mindenkori" érsekre. Erre azonban alapos jogtudósi érveléssel feleltek neki, mint az Ig.jkv.73. lapján is olvasható: "az a helyes értelmezése a végrendelet szövegének, hogy csupán a gróf Vigyázó Ferenc halála utáni mindenkori érseket illeti e jog, amig átadja a tiszta^ vagyont az Akadémiának, tehát e végrendeleti végrehajtói tisztség nem örökidőre szól! " - E körül még évekig folyt a vita, mint majd részletesebben is látni fogjuk, mert az örökös Akadémia rovására valójában az érseki ügyvédek akartak meggazdagodni, s agg pártfogoltjukat félrevezetni. Az Igazgató Tanács soha ilyen gyakran nem ült össze az MTA 110 éve alatt, mint e nagy vagyon ügyei miatt; az akkori 8-10 oldalas jegyzőkönyvek nagyobbik felét a Vigyázó-ügyek teszik ki. Személyes kapcsolatomra l avatkozva a központi (főtitkári) ügyintézés tekintetében, megjegyzem, hogy - miként az Írásos források igénybevételére röviden már a bevezetőben is utaltam - pontosabban a következő Írásbeli