Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

Függelék

83 1930 ban már jelentősebb emelkedés mutatkozott: Zemplén Géza (kémia), Scherffel Aladár, Kubányi Endre és Kürthy Nándor ( ez utóbbi.ak orvosi kutatásaikra) kaptok összesen 10 900 pengőt; 1931-ben részben ugyanezek és i néhány fiatal kutató kapott öszszesen 12 100 P-t; 1932-ben, a nagy pörök és egyezkedések évében újból óvatosabban mértek, főleg ifjabb term. tud. kutatóknak utaltak kl összegeket: 4000 pengőt; 1933-ban Degen Árpád és Hollós László (botanika, gombászat), Oltay Károly (geodézia), Lőrenthey Imre (paleontológia) részére összesen 7000 P-t utaltak ki; 1934-ben Jávorka Sándor (botanika), Entz Géza (biológia), Szász Pál ( matematika), Dudlch Endre és Gebhardt Sándor (paleontológia), valamint 4 fiatal kutató kapott összesen 15 750 P-t; 1935-ben újabb segélyt kap Jávorka Sándor és Kubányi Endre, továbbá Kőnek Frigyes (kémia), Gelel József (biológia), Mihallk Károly (anatómia), Gróh Gyula (kémia), Schaffer Károly (neurológia), Szabó Zoltán (botanika), Tangl Harald és Ábrahám Ambrus (biológia) kap kutatási segélyt, összesen 12 350 P-t; 1936-ban az immár jövedelmező parcellázás évében összesen 19100 pengőt utaltak kl (Az 1936 utáni támogatottaknál részletes névsor olvasható a Főtitkári Hivatal "utalványkönyveiben".) 1937-ben 13 300; 1938-ban 13 50t; 1939-ben 11 200 P a természettudományi kutatási segélyek összege. 1940-ben újabb jövedelemtöbblet tette lehetővé 20 100 P, 1941-ben 16 000, 1942-ben azonban már a háború miatt óvatosabban mórt 10 600 pengő kutatási segély kifizetését és 1943-ban 12 600 P utalványozását, a kifejezetten természettudományi, matematikai és fizikád kutatásokra. Hogy ezekből aztán mennyi "térült meg" a nemzet Javára, az csak néhány befutott", maradandót alkotott és érdemeket, Kossuth-díjat szerzett tudósnál mérhető le . . . Legtöbbet 1944-ben, még a pengős-korszakban fizettek kl, 38 000 P-t, részben korábban elkezdett munkákra, részben Ifjabb természetkutatóknak.