Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)
IX. A vagyonkezelés hétköznapjai 1935-1937 között
53 kel; Tóth erdőmérnök javasolja ugyanis a keresztúri birtokhoz közeleső Pallavicinl-féle erdő megvételét; 65 000 pengőt Ígérhetne szerinte ezért az Akadémia, mert számítása alapján pár év alatt máris nagyobb összeget tudna kihozni ebből az erdőből, s 20 év alatt negyedmilliót érne, tehát nagyszerű tőkebefektetést jelentene. Ugyancsak Tóth mérnök egy faiskola létesítését javasolja a lejáróban lévő csabonyi 5 holdakisbérletek területén, ezért a bérlőkkel nem is újíttatja meg az Akadémia •a szerződéseket, csupán az abonyi 9 holdas Kostyán-félét, mert azon szépen gondozott gyümölcsös van, tehát ez a bérlő valóban megérdemli a bérleti szerződés megújítását. A tervbe vett Károly körúti (ma Tanács körút) ház építésére megjött a Fővárosi Közmunkatanács véleménye: 25 méter magasságot kívánnak.és ők is a remélt színházépítéssel összhangba hozandónak tartják az épület megtervezését. Legsürgősebb pénzforrás, gyanánt egyes értékpapírok eladását tartja célszerűnek az Igazgató Tanács, kb. félmillió P értékben. A jún. 3-i ülésen közli a főtitkár, hogy az új parcellázást az is sürgeti, hogy felszólítást küldött a Kereskedelmi Bank az Akadémia folyószámláján lévő nagy tartozás törlesztésére. A parcellázást reklámozni kellene, a kőzútakat gondozni és fásitani, de ezek ellenére is hamarosan remélhető az ún. régi házhelyakcióból 600 000, és a rákoshegyibőJ kb. 180 000 P, a faluvégi Libalegelőért is vár az Akadémia 60 000_et Hoszszabb vita és a jogi szakértők jóváhagyásának felolvasása után az Igazgató Tanács elfogadja a Füredi mérnökkel kötendő parcellázási szerződést, mert a sok apró bérlettől igy meg lehet szabadulni, (többe kerül ugyanis a bérlőkkel való vesződés, mint e területek parcellázása. - Ig.jkv. 98-99.1.). - Beszámolt a főtitkár a többi birtok kezeléséről is, többek között a gabonatárolók, a cselédlakások, az istállók, és más gazdasági épületek újjáépítéséről. Az előző fejezetben vázolt pernyerések után is még adnak be egyesek kereseteket az Akadémia ellen: Bezák Tibor, a grófék régi ügyvédje például "csekély" 210 000 pengőt követelt, mondván, hogy nemcsak az öreg grófnénak volt felolvasója, de a családnak ő javasolta a nemeslelkü végrendelkezés ötletét. Az okt. 22-i ülésen a főtitkár az eladott értékpapírok ügyét ismer-