Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (A MTAK kiadványai 63. Budapest, 1971)

IX. A vagyonkezelés hétköznapjai 1935-1937 között

53 kel; Tóth erdőmérnök javasolja ugyanis a keresztúri birtokhoz közel­eső Pallavicinl-féle erdő megvételét; 65 000 pengőt Ígérhetne szerinte ezért az Akadémia, mert számítása alapján pár év alatt máris nagyobb összeget tudna kihozni ebből az erdőből, s 20 év alatt negyedmilliót ér­ne, tehát nagyszerű tőkebefektetést jelentene. Ugyancsak Tóth mérnök egy faiskola létesítését javasolja a lejáróban lévő csabonyi 5 holda­kisbérletek területén, ezért a bérlőkkel nem is újíttatja meg az Akadémia •a szerződéseket, csupán az abonyi 9 holdas Kostyán-félét, mert azon szépen gondozott gyümölcsös van, tehát ez a bérlő valóban megérdemli a bérleti szerződés megújítását. A tervbe vett Károly körúti (ma Tanács körút) ház építésére megjött a Fővárosi Közmunkatanács véleménye: 25 méter magasságot kívánnak.és ők is a remélt színházépítéssel összhang­ba hozandónak tartják az épület megtervezését. Legsürgősebb pénzforrás, gyanánt egyes értékpapírok eladását tartja célszerűnek az Igazgató Ta­nács, kb. félmillió P értékben. A jún. 3-i ülésen közli a főtitkár, hogy az új parcellázást az is sürgeti, hogy felszólítást küldött a Kereskedelmi Bank az Akadémia fo­lyószámláján lévő nagy tartozás törlesztésére. A parcellázást reklámozni kellene, a kőzútakat gondozni és fásitani, de ezek ellenére is hama­rosan remélhető az ún. régi házhelyakcióból 600 000, és a rákoshegyibőJ kb. 180 000 P, a faluvégi Libalegelőért is vár az Akadémia 60 000_et Hosz­szabb vita és a jogi szakértők jóváhagyásának felolvasása után az Igaz­gató Tanács elfogadja a Füredi mérnökkel kötendő par­cellázási szerződést, mert a sok apró bérlettől igy meg lehet szabadulni, (többe kerül ugyanis a bérlőkkel való vesződés, mint e te­rületek parcellázása. - Ig.jkv. 98-99.1.). - Beszámolt a főtitkár a többi birtok kezeléséről is, többek között a gabonatárolók, a cselédlakások, az istállók, és más gazdasági épületek újjáépítéséről. Az előző fejezetben vázolt pernyerések után is még adnak be e­gyesek kereseteket az Akadémia ellen: Bezák Tibor, a grófék régi ügy­védje például "csekély" 210 000 pengőt követelt, mondván, hogy nemcsak az öreg grófnénak volt felolvasója, de a családnak ő javasolta a nemes­lelkü végrendelkezés ötletét. Az okt. 22-i ülésen a főtitkár az eladott értékpapírok ügyét ismer-

Next

/
Thumbnails
Contents